Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: A média informatizálódása

gramok, fotók, a vektorgrafikus képek, háromdimenziós ábrák, animációs képek, és videóbejátszások (mozgóképek), valamint a beszéd, zene és a hangeffektusok alkotják. A szó és látvány gondolkodtatva adagolása ősi, nagyon régi mesterség, de megfoghatóan az ókori szerzők eredeti írásaiban - a holt-tengeri tekercsektől kezdve a római szerzőkig - meg lehet találni, mégpedig akkor, amikor rendszeresen leírják, hogy a hadvezérek hogyan szervezzék meg győztes hadjáratuk után, például Rómában a nagyságuk bemutatását, maguk előtt hajtva a fejedelmeket, királyokat, akiket legyőztek. A médiumokon keresztüli hatás nem új dolog, legfeljebb mi kaptuk meg néhány évtizede azt a lehetőséget, hogy eszközöket, technikát is használjunk hozzá. E használat bár egy kicsit néha kicsinyített az ember szerepéből, de ugyanakkor meg is növelte azt, hiszen nem kettőhöz, háromhoz, öthöz szólhat, mint az ősember, vagy előember, vagy néhány tízezerhez, mint a rómaiak, hanem tízmilliókhoz is. Napjainkban a gyerekek és felnőttek is egyre többet kerülnek kapcsolatba a tömegkommunikációs eszközökkel. Ezek életvezetési modelleket, konfliktuskezelési stratégiákat, stílusmintákat közvetítenek, és az ismeretanyag mediális úton formálja személyiséget. A médiapedagógia a médiumok (elsősorban a tömegkommunikációs eszközök) társadalmi - ezen belül, az oktatónevelőmunkára gyakorolt - hatásával foglalkozik. Fel kell készíteni a belépő újabb generációkat a médiumok természetének és hatásának megismerésére, és ezek tudatos (szelektív) használatára. A médiapedagógia céljainak megfogalmazásában már a 70-es években megfogalmazódott az az igény, hogy az otthonokban és az élet egyéb területein naponta tapasztalt tömegkommunikációs ellátottságot és jelenlétet az iskolában is megteremtse, s ezt az ellátottságot a nevelési-oktatási folyamatba be kell kapcsolni. A tanulókban ki kell bontakoztatni a tudatos és konstruktív médiumhasználatot, ki kell alakítani a közlési eszközök felelősségteljes és értékorientált, a műalkotások befogadásának és élvezetének, a médiumokkal való információszerzésnek és önkifejezésnek a készségét. Összességében: a fiatalok egyenrangú tagjai lehessenek a kommunikációs társadalomnak. 146