Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: A média informatizálódása

3.1. Médiaelmélet, médiapedagógia Napjainkban a médiaismeret a mozgóképkultúra

6 elnevezéssel kapcsolódott össze. A média nemcsak az otthonokban, hanem az iskola számos tanórai és szabadidős területén egyaránt jelen van. (Önálló tantárgy keretében, különböző tantárgyak részelemeként, fakultációs programként, önálló szakirányként, szakközépiskolákban (műszaki, közgazdasági, művészeti stb.), szakkör formájában (fotó-, illetve videószakkör, multimédia stb.), iskolaújság, iskolarádió, zárt rendszerű iskolatévé, filmklub, iskolai események dokumentálása, tévéadások tanórai megbeszélése. A mozgóképkultúra elnevezés még viszonylag határozottan körvonalazható: legfőképpen a filmkultúrára (celluloid) vonatkozik, s kisebb mértékben a videó és televízió világára. A NAT követelményei elsősorban ezeket a területeket érintik, ezért is került a mozgóképkultúra és médiaismeret a művészetek rovatba. A médiaismeret tartalma már sokkal bonyolultabb kérdés. A média ugyanis roppant szerteágazó és komplex terület. A mozgóképek mellett tartalmazza a tömegkommunikáció teljes rendszerét (az írott sajtót is), s azt az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyrendszert, amely valóságos új vallásként meghatározza életünket. 3.2. Milyen médiumok tartoznak a médiapedagógia területéhez f A mozgóképkultúra és médiaismeret követelményei által meghatározott terület már önmagában is rendkívül heterogén, de a gyakorlatban szinte totálisnak tekinthető. Felöleli: - a hagyományos értelemben felfogott filmkultúrát (filmtörténet, filmesztétika stb.) - az írott sajtó legkülönbözőbb formáit, illetve produktumait a különböző audiovizuális médiumokat (fotó, plakát, képregény, rádió, televízió, videó, interaktív médiumok, különböző számítógépes rendszerek, hálózatok) - Az interaktív multimédiás programokat (on-line, off-line) A médiapedagógia az 1960-as évektől - filmesztétika néven az irodalomórák keretében tanították - már bekerült a magyar közoktatás rendszerébe. Föllendült az iskolai filmklubmozgalom, a televízió pedig rendszeresen vetített filmeket a filmesztétika-oktatás számára. Az 1980-as évek közepétől megindult a filmoktatás teljes átértelmezése. Kezdetben egymástól függetlenül, később a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával létrehozott Mozgókép az oktatásban munkacsoport koordinálásával számtalan kísérleti program született. Ezeknek a kísérleti programoknak a tapasztalatai nyomán született meg az az alapvető követelményrendszer, amely a Nemzeti alaptantervben olvasható Mozgóképkultúra és médiaismeret néven. Jakab György: A médiapedagógiáról. URL: http://mek.hu/porta 147