Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
PATKÓS MAGDOLNA: Muzsikáló Gyöngyös
Művelődési Házban tartották próbáikat Városi Énekkarként és hamarosan vegyeskarrá szerveződnek (1954). Vezetőjük ekkor már Szabó Tivadar, aki több mint 10 éven keresztül irányítja a művészeti munkát (1953-1963.) A kórust országos hírűvé fejleszti, 1956-ig Egerben, Miskolcon, Budapesten és más városokban vendégszerepeltek, 20 állandó műsorszámmal. Rádiószereplésükre 1956. szeptember 21-én került sor. Az énekkar ügyvezető elnöke Soós Ferenc volt, aki eredményes énekkari szervező munkájáért 1956. aug. 20-án a népművelési miniszter dicséretében részesült." A kórus jelentős népnevelői szerepet is betöltött, hiszen nemcsak a városban, hanem a környék falvaiban is rendszeresen szerepeltek. Azokon a településeken, ahol nem volt művelődési ház, a kocsmában énekeltek. 1 2 1955 kiemelkedő hangversenyét a Bartók-emlékhangversenyt a Gyöngyösi Zenepedagógusok Munkacsoportja szervezte, 1955. március 30-án délután 5 órai kezdettel a Járási Kultúrházban. A kor jellegzetessége tükröződik a meghívón elhelyezett mottóban is: „Mutassa meg ez a hatalmas seregszemle az új élet, a szocialista kultúra, a béke ügye iránti rendíthetetlen ragaszkodástokat, erősítse, mélyítse bennetek a Haza olthatatlan szeretetét." A műsor bevezetőjét Sümeghy Béla városi népművelési előadó mondta, Bartók művészetét Pátzay János, a Zenepedagógus Munkacsoport tagja méltatta. A műsorban Bakó Istvánné, dr. Borhy Ottó, Czápos Józsefné, Falvay Gézáné, Goreczky Sándorné, Keleti Miklósné, Pátzay János, Tarajossy Sándorné (zongora) és Székely Gyula (hegedű) növendékei szerepeltek. 1 , A Bartók-életműből a népdalfeldolgozások közül hangzottak el műsorszámok, ami megfelelt a kor politikai elvárásainak, és természetesen a növendékek tanultsági szintjének. Gyöngyösön régi hagyománya volt a szüreti mulatságok megrendezésének. Ezt a hagyományt újították fel az ötvenes években. „...Az 1959. évi szüreti rendezvény már az új, 4000 személyes nézőterű szabadtéri színpadot is igénybe vehette: itt került bemutatásra a rendezvénysorozat kiemelkedő előadása, a három felvonásos népi daljáték a Gyöngyös Gyöngyi Szép Szerelme. A délutáni szüreti felvonulást 80000 nézték, az esti daljátékot túl a táblás házon. „Szépek szépe Gyöngyvér, fejedelem lánya, / Mély sírba költözék, arany koporsóba / - kezdte a 300 főnyi szereplő a bús siratót, idézve a hajdankort. Aztán; szinte néhány sorba sűrítve a város ezer éve: mert a munka tette naggyá; szorgos lakóit... És zeng tovább a dal, zúg a taps, peregnek a nagyszerű jelenetek. Döbbenetesen élményt adó és pazarul szép előadás volt!..."' 4 1 1 Dr. Misóczki: Ua. 27,41. Ivádync Both Éva szóbeli közlése, 2003. augusztus L l Bartók-emlékhangverseny meghívója 1 4 Dr. Misóczki Lajos: Uo. 58. 34
