Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

PATKÓS MAGDOLNA: Muzsikáló Gyöngyös

A daljátékot Gyöngyösön és környékén gyűjtött népdalokból állította öszsze Szabó Tivadar. A dalok feldolgozásához sok segítséget kapott Kodály Zoltántól, aki vállalta a zenei rész lektorálását és a dalok kórusra történő átírását. A mű szövegkönyvét Muharay Elemér állította össze a helyi hagyományok alapján. Az előadást Horváth Árpád rendezte. A daljáték közel 500 helyi szereplő közreműködésével jött létre (felnőtt, gyermekszereplők, kórusok, zenekarok, népi táncosok). Az előadás sikerét jelezte, hogy nemcsak a magyar újságok, de a szocialista országok sajtója is elismeréssel szólt a kezdeményezésről. lr

> Az általános iskolai kórusmozgalom is töretlenül fejlődött 1957/58-tól. Egy gyöngyösi gyermekkórus - a IV. sz. Altalános Iskola énekkara, - Pók László vezetésével 1960 májusában az egri díszhangversenyen nyújtott gyönyörű alakítást. „A hangversenyen különösen nagy rokonszenvvel fogadta a közönség az együttes által előadott A dob pereg című mozgalmi dalt, a gyöngyösi szüret témáját idéző népdalokat és az elhangzott orosz népdalokat. A rendezők körében általános volt az a vélemény, hogy a gyöngyösi úttörők ének- és zeneegyüttese egyike volt a legjobbaknak, akik a májusi egri hangversenyen szerepeltek."

1

6 Későbbiekben is szép eredményekkel versenyeztek a gyöngyösi iskolák énekkari és zenekari tagjai. Sokat törődtek a növendékek képzésével a zenepedagógusok munkaközösségének tagjai és vezetői: dr. Borhy Ottó, dr. Gaál Istvánné, a hatvanas évek közepétől Keleti Miklósné. Kodály Zoltán nagyon szerette a Mátrát, 1941-59 között első feleségével, Emma asszonnyal évente megfordultak Galyatetőn, sokat túráztak, sétáltak a közeli hegyekben. Anyagi támogatást nyújtott a galyatetői kápolna üvegablakához, a nyugodt, csendes környezetben alkotott is, többek között itt fejezte be a Csendes misét (1942). 1961-től már második feleségével pihent Galyatetőn, és természetesen kapcsolatba került városunkkal is. A Gyöngyös Gyöngyi Szép Szerelme című dalmű lektorálásáért, valamint a népdalok kórusműre történő átírásáért csupán azt kérte, hogy zenei általános iskolát létesítsenek Gyöngyösön. Az akkori tanácselnök ígéretet tett, hogy lesz zenei általános iskola, amikor az új iskola felépül. Az iskola valóban fel is épült 1966-ban, ám a zenei tagozat csak 5 évvel később, 1971-ben indult be. Dr. Borhy Ottó és dr. Gaál Istvánné vezette azt a 80 tagú Városi Gyermekkart, amely a város iskoláiból szerveződött. 1961 júliusában megtudták, hogy Kodály Galyatetőn tartózkodik, és levélben megkeresték. A mester rövidesen válaszolt, és fogadta a kórust Galyatetőn 1961. július 29-én. A nagyszálló halljában délután 5 órakor találkozott Kodály felesége társaságán Lovász Béláné: Uo. 5. 1

6 Népújság, I960, május 13.