Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

PATKÓS MAGDOLNA: Muzsikáló Gyöngyös

képes modellt romboltak szét. Az állami intézmények ekkor kialakult rendszere lényegében 1990-ig fennállt. 1952-ben megalakult az Országos Filharmónia, mint országos hatáskörű, állami hangversenyrendező vállalat. 1950-ben pedig a Zeneműkiadó. A szocialista művészetpolitika hangoztatott célja volt, hogy a művészet értékeit eljuttassa a széles tömegekhez. Ezt a célt szolgálta többek között az 1948-ban létrejött ún. Gördülő Opera, amelynek feladata az opera vidéki népszerűsítése volt. A komolyzene hallgatósága kezdetben ugrásszerűen növekedett, a tömegek valós érdeklődése azonban a kényszerítő magas kultúra helyett inkább a könnyebb műfajok felé irányult. Az 1950 körüli zenepolitika legsötétebb fejezete az ún. Bartók-per volt, vagyis a Bartók-életmű kettészakítása, részleges megbélyegzése/ A nyitás kezdetei 1955—56-ra tehetők. 1956 októbere a magyar zenei életben is komoly veszteségeket okozott. Olyan kiváló művészek választották az emigrációt, mint Cziffra György, Ligeti György, Vásáry Tamás. Ez utóbbi Gyöngyösön is koncertezett 1955-ben. Hangszeres képzéssel a 14 főnyi Gyöngyösi Zenepedagógusok Munkacsoportja foglalkozott, amely szervezett keretben, államilag jóváhagyott éves terv alapján nevelte az ének-zene szeretetére a gyöngyösi fiatalokat. A munkacsoport tagjai és a később hozzájuk csatlakozott zenetanárok újból és újból szorgalmazták a zeneiskola létrehozását. Tulajdonképpen az a furcsa, hogy a zenei élet ilyen nagyszámú résztvevői mellett csak viszonylag későn jön létre a „hivatalos" zeneiskola. Bár megjegyzendő, hogy egy korabeli, 1937. június 19-i bizonyítvány körpecsétjén már ez áll: „1935. Gyöngyösi Államilag Engedélyezett Zeneiskola", amely intézmény valószínűleg a háborúig működhetett. 1945. szeptember 17-i rendkívüli képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy a testület elutasítja a zeneiskola alapítására érkezett kezdeményezést: „...Gyöngyös Város Képviselőtestülete az állandó választmány és a polgármester javaslata alapján elhatározza, hogy a miskolci tankerületi főigazgatóságtól érkezett azon kérelmet, - miszerint Gyöngyös városában zeneiskola szerveztessék, és az iskola vezetője Simon Jenő budapesti lakos legyen, teljesíthetőnek nem találja. Indokolás: a Képviselőtestület a kérelem elutasítását tartotta célszerűnek, mivel a mai nehéz időkben a város anyagi támogatását olyan célokra fordítja inkább, melyek a szociális érdekeket még nagyobb mértékben képviselik, mint a zeneiskolának felállítása, bár a képviselőtestület elismeri azt, hogy Gyöngyösön a zeneiskola szükséges."

6 Az ún. „polgári expresszionista" Bartók-műveket évekre zár alá helyezték, a népzenére közvetlenül építkező alkotásokat vagy a kései Bartók-stílus „népi klasszicizmust" sugárzó müveit viszont széles körben propagálták. f

i Dr. Misóczki Lajos: Uo. 11. 32