Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

PATKÓS MAGDOLNA: Muzsikáló Gyöngyös

A Zeneiskola alapítására a Zenepedagógusok Munkaközösségének többszöri kérésére, végül 1958-ban került sor. A kezdeményezők egyike volt Szabó Tivadar, aki az intézmény első igazgatója lett. A tanítás a mai zeneiskola épületében kezdődött, igaz, egy kisebb területen, hiszen akkoriban még más funkciói is voltak az egykori gimnáziumnak. Szabó Tivadar a gyöngyösi zeneiskolai oktatás tekintélyének megalapozója, ugyanakkor ő volt az, aki a dalkultúrára is nagy gondot fordított. 1960/6l-ben 10 felnőttkar és iskolás gyermekkar, 4 felnőtt- és ugyanannyi gyermekzenekar kérte művészeti tanácsait, amit ő önzetlenül meg is adott. A zeneiskola tanulói közül 1962 tavaszán öten nyertek felvételt konzervatóriumba: Bágyi Mária, Czápos Mária, Ferencz Sándor és Major Zsuzsa zongoristák, valamint Kováts Éva hegedűs. Felkészítő tanáraik voltak: Csápos Józsefné, dr. Borhy Ottó, dr. Gaál Istvánné, Jani Éva, S. Nagy Mariann és Szabó Tivadar.' A megyei sajtó híradása szerint 1962-ben már harmadik éve szervezett koncerteket Gyöngyösön az Országos Filharmónia, és az új programsorozat, a Gyöngyösi Zenei Hetek (1962. április 29.-június 9.) megvalósítását is ez a szervezet vállalta magára

8, természetesen a zeneiskola közreműködése mellett. A rendezvénysorozatot így indította útjára Dienes Tibor, a megyei Művelődési Osztály művészeti előadója: „Gyöngyös város és járás vezetői, attól a tudatos célkitűzéstől áthatva, hogy egyre inkább fejlesszük az ifjúság zenei műveltségét, minél hamarabb tüntessük el a kulturáltság fokaiban is a falu és város még meglévő különbözőségét, bátran bízta ennek a szép zenei programnak a kidolgozását, megszervezését és végrehajtását a zeneiskolára, vezetőjére, tanáraira, a város legjobb zenei szakembereire."

9 Melyek az első GYZH főbb jellegzetességei? Két tanári hangversennyel találkozhatott a közönség: a gyöngyösi zeneiskola tanárai, illetve a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola tanárai adtak koncertet, de vendégszerepelt a Szakszervezetek Miskolci Központi Kórusa is. A GYZH központi eseménye a IV. Gyöngyösi Dalos Ünnepély, amelyen 9 kórus mutatkozott be: a házigazda Gyöngyösi Városi Kórus mellett 8 vendégkórus. A GYZH a vidék számára is tartalmazott programsorozatot, a koncerteket Nagyréde, Karácsond, Gyöngyössolymos, Ludas, Gyöngyöshalász, Vámosgyörk, Abasár közönsége is hallgathatta.

1

0 Ez a későbbiekben már nem jellemző. 1950-től a korábbi 9-cel szemben már „csak" 5 énekkar működött. Közülük a korábban Iparos Dalkörként szereplő kórus nevet változtatott, 1949. november 6-tól Gyöngyösi KIOSZ Dalkörként működött tovább. 1953-tól a Népújság, 1962. március 18. I. s Gyöngyösi Zenei Hetek Népújság, 1962. április 15. 1. 9 Dr. Misóczki: Uo. 74. 1,

1 Népújság, 1962. ápr. 18. 1. 33