Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

zásaivai fejlődő ízlés mögött. Ez a visszás helyzet új törekvéseket váltott ki, melyek a filmáru belső átalakulásához vezettek. A közönséges filmáruból művészi filmáru lett. Ez az új áru a tőke határozott ellenszenvével találkozott, mert a profitot látszott veszélyeztetni. A tőke tehát azáltal, hogy a művészi film érvényesülését akadályozni igyekezett, a film természetes fejlődésének állta útját."

4

7 A FILMÁRU ÉS FILMMŰVÉSZET a kor esztétikai színvonalát messze meghaladó esszé, melyben okos megfigyelések váltakoznak kissé kategorikus kijelentésekkel. A gyakorlati példatár szegényes, több konkrét filmjelenet felidézésére lenne szükség s a szerző nem nevezi meg a forrásait sem, pedig vállalható előzményekből merített. A film az oktatásban jelentős szerepet játszott 1945 előtt. A tantárgyak tanításának szerves részeként funkcionált, intézményesített formában biztosították a legkülönbözőbb oktatófilmek gyártását, rengeteg iskolában berregett a vetítőgép, a pedagógiai irodalomban szintén elég sok a nyoma a témával kapcsolatos módszertani és más közleményeknek. Az írások egy része szerény színvonalú dolgozat, de a napvilágot látott tanulmányok között több igényes, tartalmas mű is akad. Ilyen Vidacs Aladár A FILM ÉS A NÉPMŰVELÉS című értekezése, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából a M. Kir. Orsz. Iskolánkívüli Népművelési Intézet adott ki 1944ben. Első része - A FILMRŐL ÁLTALÁBAN - ügyes kompiláció, tömör rezümé, mely a kor szellemének megfelelően részletezi a fogalmakat. Talán csak az kifogásolható, hogy Vidacs Aladár helyenként kategorikusan ítélkezik („a játékfilm főcélja a szórakoztatás"

4

N). A folytatás - címe: FILM ÉS A NÉPMŰVELÉS - Körmendy-Ékes Lajos elveit visszhangozza (a szerző említést is tesz a forrásról, melyet bőségesen felhasznált). Alapállása: „Az iskolánkívüli népművelés célja az, hogy a felnőttek és iskolaköteles koron túl levő ifjúság művelődési törekvéseit ébren tartsa, s megadja mindenki számára a műveltség megszerzésének és fejlesztésének lehetőségeit".

4

9 Igaz, a közkeletű s napjainkban visszaszorulóban lévő kifejezést vitathatóan definiálja a szerző, mivel úgy véli: a „nép" fogalmán főleg a falusi, tanyai őstermelő lakosságot kell érteni, ugyanakkor helyesen állapítja meg, hogy „a játékfilm önálló népművelő tényező, akárcsak a szó vagy a zene".

5

0 Van mire alapozni, hangsúlyozza a Mit vár a filmtől a népművelés? fejezetében, hiszen - ezt is jól látja - sok népművelő szívós akarattal, odaadó ügyszeretettel, a feltornyosuló nehézségek legyőzésével valósítja meg a filmes nép4

7 Uo. 43^4. 1. 4

S VIDACS ALADÁR: A FILM ÉS A NÉPMÜVELÉS. M. Kir. Orsz. Iskolánkívüli Népművelési Intézet, Bp. 1944. 27. 1. 4

y Uo. 71. 1. 5

0 Uo. 75. 1. 81