Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

művelést. A vidéki tapasztalatok közreadása éppoly tanulságos, mint a témák és tárgykörök szerinti csoportosítás, az igényes kívánságlista. A kötet utolsó mondatának aforisztikus tömörségű gondolatát ugyancsak aláírhatjuk: „a népművelő ügyessége, pedagógiai lelkülete és tehetsége... fölemelheti a filmet a szenzáció színvonaláról a lélek örök táplálékának szintjére.'

0

1 Vszevolod Pudovkin művének 1944-es kiadása

5

2 (az „egy nap a világ" csüggeteg hangulatai idején, a vesztett háború végefelé!) vaskos anakronizmusként fogható fel, mivel a hazai mozik nem vetítettek szovjet filmeket, a PATYOMKIN PÁNCÉLOStól és társaitól a politikai és kulturális hatalom rettegett, s a propagandagépezet össztüze a közelgő összeomlás előtt a korábbinál is kitartóbban zúdult arra az ideológiai veszélyre, amelyet egyebek között AZ ANYA, A DZSINGISZ KÁN UTÓDJA és más filmek alkotójának szellemisége képviselt. A könyv megjelentetése - fordítói a ma is élő színháztörténész és Jenei Imre rendezők voltak, a kiadó egyáltalán nem baloldali írások megismertetésére szakosodott! - egyenértékű azzal, mintha Rákosi Mátyás „uralkodásakor" a Szovjetuniót leleplező pamfletet hoztak volna nyilvános forgalomba, vagy mondjuk Leonyid Brezsnyev alatt Szolzsenyicin Gulágját ismertetik meg a Szovjetunió népeivel. Még a feltételezés is abszurd. Miként történhetett meg a politikai vakmerőség kategóriájába tartozó esemény? Nem figyeltek eléggé a cenzorok? Átsiklottak a keményebb mondatok felett, s azt hitték, a „technika" fedőnév mindent elleplez? Tépett volt az oroszlán bajusza, nyugodtan lehetett cibálni? Ma már nehezen dönthető el. Tény viszont, hogy Pudovkin megjelent - s azonnal hatni kezdett. A magyar szöveg alapja az 1933-as angol kiadás. Ezt ugyan a belső borítón - ahogy szokás - nem tüntetik fel (ne felejtsük el: a brit birodalommal is hadban álltunk), bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy Székelyék több forrás alapján dolgoztak. Ami a tartalmat illeti, a teória bizonyos hányada időközben megkopott, ám változatlanul érvényes sok gyakorlati tapasztalat és a társadalomkritikai szenvedély is példamutató. Pudovkinnak vannak érvényes üzenetei több emberöltő eltelte után is. Két korszakot - a rózsaszínű MESEAUTÓ-ét és az 1945-tel kezdődő új világét - kapcsol össze Szőts István forradalmi jelentőségű számvetése, a RÖPIRAT A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÜGYÉBEN

5

3. A kiváló rendező még az ostrom alatt rendszerezte elképzeléseit, de amikor nyilvánosság 5

1 Uo. I 18. 1. 5

2 PUDOVKIN: A FILM TECHNIKÁJA. Bolyai Akadémia, Bp. 1944. 5

3 SZŐTS ISTVÁN: RÖPIRAT A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÜGYÉBEN. Független Nyomda, Bp. 82