Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

lebontották) 123 előadást ért meg a nyitó film, a SINGING FOOL, AZ ÉNEKLŐ BOLOND, az összbevétel pedig 229.500 pengőre rúgott - akkor, amikor az ember havi 200 fixszel könnyen viccelt... A pesti mozikat bemutató oldalak - ahogy ma mondanánk - referációs tájékoztatók, akárcsak a Mit hoz az új szezon? című ismertetés a filmkölcsönző vállalatok terveiről. A Hangosfilm-lexikon - a záró fejezet - kedvcsináló az év premierjeihez. Az ambiciózus Pánczél érdeme, hogy meghonosította és megszerettette a kiadványtípust, melynek több változatával kísérleteztek az idők folyamán. Legtovább - ma is él a sorozat - a Magyar Filmintézet évkönyvei „bírták", a kilencvenes évek közepén-végén sem hiányoztak a kínálatból. A filmsajtó fáradhatatlan robotosa egyébként mindent elkövetett az olvasó kegyeinek elnyeréséért. 1928-as almanachjában például (a Hét kiadása) „a világ legintelligensebb film közönségének" nevezi táborát s ezzel a túlzó epitheton ornans-szal meg is indokolja vállalkozása értelmét: a publikum epedve várja a híreket a moziról, a sztárok családi állapotáról, koráról, pontos címéről, hogy milyen filmekben játszottak, s melyekben fognak játszani stb. Mint írja, több ezer érdeklődő levélre válaszolt tíz esztendő alatt. Az ÉN MOZIM ilyenformán, állítja Pánczél, közkívánatra született: jellege, stílusa, felépítése, tartalma ennek megfelelő. A könnyed fajsúlyú cikkek közvetlen hangvétele harmonizált a szenzációk tálalásával: a szerző élvezettel csevegett, rajongással méltatta a filmeket, elismeréssel szólt a filmesekről, a forgalmazókról és a gyártókról egyaránt. Az illusztrációk viszont gyenge minőségűek, a nyomdatechnika akkoriban még gyerekcipőben járt. Pánczél apróságokat is előszeretettel összegereblyézett (PEREG A FILM...

2

1). Híreket, pletykákat, anekdotákat tudni nem kell, de lehet. Forrásait sem rejtette véka alá: a LICHTBILD BÜHNE, a DER FILM, a FILMHÖLLE, a PHOTOPLAY MAGAZINE, a MOVIE WEEKLY, a FILMTRUTH hasábjairól merített többek között. A Thália Müintézet Rt. adta ki a zsebnotesz formátumú könyvecskét, mely fakszimilében tartalmazza az első magyar moziengedély szövegét (a Sziklai Zsigmond nevére kiállított hivatalos határozatot). Az apró-cseprők füzére kommersz tarkabarka, de filológiai szempontból megbízható, adatai többnyire hitelesek. A filmirodalom jegyzékéből - perifériális volta miatt - rendszerint kihagyják Bódy János kézikönyvét, melynek pedig tudományos vizsgálódást sejtet a címe: A MOZIMÜVÉSZÉT RENDSZERE ÉS A SZÍNÉSZI MIMIKA (1929, a szerző kiadása"). Az alcím a mű rendeltetését határozza meg: „Színművész, moziszínész, festő, szobrásznövendékek, úgyszintén papok, 2

1 PÁNCZÉL LAJOS: PEREG A FILM... Thália Müintézet RT. Bp. :

: BÓDY JÁNOS: A MOZIMŰVÉSZET RENDSZERE ÉS A SZÍNÉSZI MIMIKA. Fischhof Henrik könyvnyomdája, Kispest, 1929. 71