Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

szónokok és színiműkedvelők magánhasználatára előkészített és lélektani alapon megírt 236-féle jellemrajz, arcjáték és művészi gesztus". A folytatás - A MOZIMŰVÉSZET RENDSZERE ÉS A MŰKEDVELÉS ALAPELVEI - hasonló céllal készült: 423 féle művészi beszélő mozdulatot ír le (összeállí­totta Bódy János, 1929, a szerző kiadása 2 3). Az első rész „használati utasítása" Bódy definíciójában: „Minden egyes esetnél az első helyen a lélekállapot tüzetes és kimerítő leírása áll. A második helyet az arcjáték szakszerű körülírása foglalja le. Ezután következik a végtagok művészi mozgásainak - a gesztusnak (tag­játék) leírása. Végül a lélekállapotból folyó indulatszó, vagy ahhoz illő jelmondat zárja be az ismertetést, a begyakorlandó tananyagot." 2 4 A moziiskolának az a cél­ja, hogy az emberi test ezerféle mozgását a néma vásznon beszélőképessé tegye. Iktassunk ide két leírást a hajdani rímszótárak funkcióját betöltő, pszicho­lógiai igényességűnek álcázott segédeszköz (puska) fejezeteiből: „212. SZERELEM. A szerelem különböző neműeknek egymáshoz való egyéni vonzódása. Ha a szerelemből kihagyjuk a nemi vonatkozást, beáll: a szeretet. A szerelem édes gyötrelem, mert keserű szenvedések és rombolások járnak a nyomában. A reménytelen szerelem egyike a legborzasztóbb szenvedéseknek. Borzasz­tók a nem viszonzott szerelem kínjai, kétségbeejtő annak a helyzete, kit ha­tártalan hűség, gyöngédség és odaadásért hűtlenséggel, csalással jutalmaz­nak. A szerelmesek esze ritkán van nyugodt állapotban: ép azért az első sze­relem egész forradalmat idéz elő az egyén egész lényében. Aki sohasem szeretett, annak fogalma sincs azokról a boldogító gyönyörökről, melyeket a szerelmesek átéreznek. Bizonyos kedves és jóleső állapotra emlékeztető a szerelmesek minden mozdulata. Fej kissé oldalt hajlik, szemek élénken ragyognak, száj kissé nyitva, lélegzet lassú, néha-néha egy sóhaj. Az ifjú gyengéden tekint imá­dó ttjára, ez szemérmesen elpirul, tekintete nyugtalan lesz, zavarát képtelen palástolni, ha szívének ifja más lánnyal társalog. Az ifjú szemöldöke össze­ráncolódik, ha látja, hogy választottja más ifjúval bizalmaskodik. A remény­telen szerelem a mosolygós arcot bánatossá hervasztja, a megcsalt szerelmes a kétségbeesés örvényében fetreng. A szerelmes arc valóban a lélek tükre, mert a szerelem gyorsan egymást követő változatai abban hűen életre kelnek. BÓDY JÁNOS: A MOZIMŰVÉSZET RENDSZERE ÉS A MŰKEDVELÉS ALAPEL­VEI. Fischhof Henrik könyvnyomdája. Kispest, 1929. 2 4 BÓDY JÁNOS: A MOZIMŰVÉSZET RENDSZERE ÉS A SZÍNÉSZI MIMIKA. Fischhof Henrik könyvnyomdája, Kispest, 1929. 18. 1. 72

Next

/
Thumbnails
Contents