Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

ként megérdemelten, ugyanis a NYUGAT kritikusa, a film és a fotó elkötelezettje, a művészeti ismeretterjesztés professzora dicséretes erények birtokában dolgozott. Rendszerben gondolkodott, fölényes alapossággal ismerte vizsgálati tárgyát, analitikus érzéke rugalmas gyakorlati fogékonysággal párosult, lényegretörően fogalmazott. Dévai Bélával közösen publikált könyve, A FILM KULISSZATITKAI (megjelent Budapesten 1928-ban, a felelős kiadó maga Hevesy Iván, a borítéklapot Bortnyik Sándor festőművész tervezte) sajátos breviárium a filmgyártás mechanizmusáról. A fejezetek: A filmgyár és a filmműterem, Hogyan kell szcenáriumot írni?, A filmfelvétel, A filmtriikkök, A film technikája. Az első „blokk" a hangzatos cím ígéretét váltja valóra: felvételeket tartalmaz kulisszákról, forgatásokról, jelenetekről, filmszínházakról. Korrekt a tájékoztatás, akárcsak A film útja a mozivászonig című összeállítás, melyet Dévai tollából származik! - egészséges optimizmus hat át: „... a tisztulást és elmélyülést, a becsületes és tiszta szándékú filmművészet megszületését már semmi sem tarthatja vissza"

1", olvashatjuk az utolsó lapon. A FILM KULISSZATITKAI azt bizonyítja: igazi szaktekintélyek számára sem számít rangon aluli feladatnak a széles nézőközönség szolgálata elvégre a celiuloidszalag sem az arisztokratizmus jegyében vált népszerűvé. Magyarországon Nemeskürty István misszióként vállalt munkássága a legjobb bizonyíték arra, hogy tudós is lehet kikiáltó, az elvont teória embere szintén megszólalhat populáris nyelven. Pánczél Lajos egyszemélyes évkönyvei (előbb AZ ÉN MOZIM, később AZ ÉN HANGOS MOZIM cégér alatt) a hazai filmélet hasznos - vagy csak közérdeklődésre számot tartó - tudnivalóit gyűjtötték csokorba. Nézzük például az 1930-as kiadást, a „váltás" esztendejében megjelent zsebkönyvet. „Amikor a mozik egyre-másra szerelik fel a hangos gépeket, AZ ÉN MOZIM-nak is lépést kell tartani az idővel és a film fejlődésével"

20 - írja bevezetőjében a magyar szaksajtó szorgalmas munkása, a különböző lapokban rendszeresen szereplő, szerkesztőként és forgatókönyvíróként egyaránt érdemeket szerzett rutinos tollforgató. Történeti összefoglalása kicsit hevenyészett, jóllehet a Mihály Dénessel kapcsolatos megállapítások s a közreadott dokumentumok forrásértékűek s tárgyilagosan hiteles a hangosfilm magyarországi premierjéről szóló tudósítás is. Az ÚJSÁG 1929. december 20-i számában megjelent riportot Pánczél Lajos teljes terjedelmében felvette anyagába. A fogadtatás eufóriáját bizonyítja, hogy a Forumban (a mai Puskinban) 291, a Capitolban (az épület a Baross téren állt, 1947-ben 1

9 HEVESY IVÁN és DÉVAI BÉLA: A FILM KULISSZATITKAI. Bp. 1928. Jakab-nyomda 128. 1. 2

0 PÁNCZÉL LAJOS: AZ ÉN HANGOS MOZIM. A Hét kiadása, Bp. 1930.3. 1. 70