Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

Veress József Adalékok a magyar filmirodalom 1945 előtti történetéhez A magyar filmművészet értékes hagyományai, maradandó alkotásai többnyire a felnőtté válás idején vagy később születtek. A két kezünkön megszámlálhatjuk azokat a mozidarabokat, melyeket korábban forgattak, s mégis fontos szerepet játszanak a fejlődés folyamatában. Igaz, tehetségeknek szinte sohasem voltunk szűkében, a körülmények azonban nem kedveztek az ambiciózus filmeseknek, akik - Korda Sándor, Kertész Mihály, Fejős Pál és a többiek - külföldön valósították meg elképzeléseiket, s váltak nemzetközi klasszissá. Sokan vallják: a históriai áttekintést Fábrival, Jancsóval, Szabóval, Makkal kell kezdeni. Mindez persze vitatható álláspont, ám ha elfogadjuk, hangsúlyoznunk szükséges: a filmről szóló régi irodalom nem annyira kopár, mint a szigorú mércével selejtesnek ítélt játékfilmmezőny. Nemcsak Balázs Béla teoretikai munkássága miatt - érdekesség: a világ minden táján óriási becsben tartott esztétát, a filmelmélet egyik úttörőjét az 1941-ben kiadott Filmlexikonból kihagyták, könyvei, írásai nem jelentek meg a saját hazájában, baloldali szemlélete és zsidó származása miatt persona non gratá-vá nyilvánították hanem azért is, mert a futószalagról legördülő produktumoktól eltérően több filmtárgyú kötetünk is kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Koncepcionális szakkönyvkiadásról nem beszélhetünk, az azonban kétségtelen: az üzlet szempontjai nem voltak meghatározóak ebben a szférában s a megszállott szerzők és mecénások a szenzációk, illetve érdekességek mellett gyakran figyeltek a látvány logikájára is. Hajtsuk meg az úttörők előtt megbecsülésünk zászlaját. Nagyobb tisztesség a hajdani szerzők számára el sem képzelhető, mint az, hogy modern korunkban is gyakran forgatják műveiket, a filmliteratúra becses dokumentumait. Az alábbiakban néhány állomás felvillantásával mutatunk be regisztrálásra érdemes kiadványokat. Teljességre főleg terjedelmi okokból nem vállalkozhattunk, de azért sem, mert több filmkönyv „átvilágítása" - elsősorban Nemeskürty István jóvoltából - már megtörtént. (Néhány példa: Wolfram Elemér: A FILMDRÁMA FEJLŐDÉSE, MŰVÉSZETE, JÖVŐJE című eszmefuttatása 1925-ből, mely „az első magyar filmesztétikának" tekinthető, Hevesy Iván: A FILMJÁTÉK ESZTÉTIKÁJA ÉS DRAMATURGIÁJA című, 1925-ben megjelentetett összefoglalása, sokak bibliája és kalauza, az 1938-as évjáratú Kispéter Miklós - elaborátum, A GYŐZELMES FILM, a feltehetően nagy példányszámban nyomtatott s antikváriumok polcain ma is 61