Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VERESS JÓZSEF: Adalékok a magyar filmirodalom - 1945 előtti történetéhez

fellelhető igényes ismeretterjesztő tanulmány

1). Olyan kötetekről szólunk, melyek - ha szerény téglaként is - beépültek, vagy beépülhetnének a tradíciókban elég szegényes magyar filmkultúrába. A kezdetek kezdete A TÁNC (pontosabban A TÁNCZ). Az Uránia Tudományos Színház vállalkozásában készült 1901-ben. A hátteret Nemeskürty István tárta fel A MOZGÓKÉPTŐL A FILMMŰVÉSZETIG lapjain: „Pékár Gyula egyik, a táncról szóló előadását filmmel óhajtotta illusztrálni, s mivel a filmtárban kedvére való anyagot nem talált, az intézet műszaki vezetőjét, Zsitkovszky Bélát megkérte, hogy készítsen ilyen filmet. Az előadó- és vetítőhelyiség tetején forgatták a pár perces illusztrációt."" Az írásos dokumentum is fennmaradt, tulajdonképpen ez az első számú ősnyomtatvány a hetedik művészet - akkoriban még csak cirkuszi show. kezdetleges mutatvány életjelei közül. Pékár ilyenformán progresszív szerepet játszott a mozgóképek megismertetésében és népszerűsítésében, e tette minden bizonnyal jelentősebb tollforgatói érdemeinél. A bevezető passzusokból következtethetünk a rendezvény jellegére és az előadás stílusára: „Hölgyeim és Uraim! Szokatlan vendég kopogtat ma este a színház ajtaján, mely a kilencz görög múzsa legtudósabbikának, Urániának a hajléka. A komoly Uránia csodálkozva néz a jövevényre: nem földi lakó az, egy lenge géniusz, ki antik öltönyének redői közt lantot tart, s lejtve libben eléje. Imígyen szól, szinte szomorúan: Ösmersz-e még engem? Múzsa vagyok én is, egy a kilencz közül, a legjátszibb: a Táncz, s jövök a legkomolyabbhoz. Terpsichore jön látogatóba hozzád, Uránia!"

1 És így tovább, ennyire patetikus választékossággal és finom emelkedettséggel. Az első magyar nyelvű, szigorúan filmtárgyú könyv F. Paul Liesegang Düsseldorfban kiadott úttörő jelentőségű munkájának fordítása. A feladatraa címlap szerint a bővített átdolgozásra is - Kozma Sándor, a kaposvári Apolló Színház igazgatója vállalkozott. A Somogyi Napló Nyomdai Intézete (Kaposvár, Korona utca) volt a kiadó, a füzet 2 koronába került. A MOZGÓFÉNYKÉP. A KINEMATOGRÁFIA FEJLŐDÉSE, LÉNYEGE ÉS JELENTŐSÉGE című technikacentrikus dolgozat, mely esztétikai fejtegetéseket egyáltalán nem tartalmaz, azért válhatott széles körben 1 KISPÉTER MIKLÓS: A GYŐZELMES FILM Film, tudomány, művészet Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 2 NEMESKÜRTY ISTVÁN: A MOZGÓKÉPTŐL A FILMMŰVÉSZETIG. (A magyar filmesztétika története 1907-1930) Magvető, Bp. 1961. 10. 1. A TÁNCZ. Történeti tanulmány három szakaszban. írta Pékár Gyula. Uránia Magyar Tudom. Színház R.T. 1901. 3. 1. 62