Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

alatt 30-40 centiméterig tartott. A faragott építészeti tagozatokon festést nem találtak. A szentélyben a keretek bekarcolását és a meanderes sávot szénnel is kijelölték. A festés megegyezik a bizánci festés gyakorlatával: az arcok esetében az előrajzra okker testszín került, erre fehér fényekkel és vörös árnyékolással készült az arc megmintázása, végül a sötét rajzos részeket feketével húzták ki.

5

6 Az altemplom építése és falképei tehát egy időpontban készülhettek. Titkok a templomon kívül Legnagyobb titkára a minden részletre kiterjedő kutatás sem adhatott választ. Ki építtette és kit temettek ide? A monostor részlete 1219-ben monostorként írták le Debrőt. 1977-ben az első templom délkeleti sarkánál feltártak egy kőépíiletrészt, amelyet Kovalovszki Júlia a monostor épületével azonosított. {Bár korábban is foglalkoztatta a kutatókat a monostor léte vagy nem léte, nem találtak erre semmiféle bizonyítékot; a fenti adaton kívül egyik magyarországi rendtörténet sem említi.) Az épületnek azért csak ilyen kis részlete maradt meg, mert maradványainak nagyobb felét feltehetően elvágták azzal a nagy árokkal, amellyel a templom első átalakítása idején körülvették a templomkertet. Ez az árok 8 méter széles és 3-4 méter mélységű, ezért nem csupán templomkerítés vagy vízelvezető árok lehetett, hanem az árokkal körülzárt templomkert menedékhelyül is szolgált a falu népének. Az árok még a középkor folyamán betemetődött. A monostor 4-5 méter széles, 12 méter hosszú, kétszintes épület lehetett, falát ugyanúgy és ugyanolyan kváderkövekből építették, mint az altemplomot, amely alkalmas volt az itt élő kis létszámú szerzetesi közösség számára, melynek feladata a sír körüli szolgálat volt. Feltehetően a Váradi Regestrumban megőrzött adat éppen ennek a már nem létező monostornak az emlékét őrzi. Ezért említik két évvel később már csak az egyházat. A monostor elpusztulása összefügghet azzal, hogy Abasáron is épült egy nemzetségi monostor, s Aba Sámuel holttestét is odaszállítják, így a monostor fenntartására nem volt szükség. A sírokból előkerült tárgyi emlékek A templom környékén mintegy 500 sír feltárására került sor, melynek nagyobb részében nem voltak tárgyi leletek. A mellékletes sírok csaknem 5

6 Boromisza Péter-nemessányi Klára 2002. 549. 309