Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

mind késő középkoriak, amelyek a temetkezési szokásokról, a viseletekről, az egyes emberek társadalmi helyzetéről adnak információt. Az egyszerű embereket általában olyan öltözékben fektették a koporsókba, amely nyomtalanul elenyészett. A gazdagabbak viszont díszes, drága ruhákba öltöztették halottaikat, felékszerezték, gyakran pénzt is adtak nekik útravalóul. Főleg a XVI-XVII. századi temetkezések között találtak gazdag sírokat, melynek leletanyagából válogattak egy tárlóra valót a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítására. Arról, hogy Debrőn valóban létezett monostor, közvetve, különleges értékű leletek is tanúskodnak. Az 1936-ban végzett ásatáson előkerült egy állatcsontból faragott XI-XII. századi apáti pásztorbot feje, 1964-ben pedig egy XII. századi arany mellkereszt: a lemezből kivágott, sima kereteit alapon öntött corpus-szal, amelyet Méri István vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum számára.

5

7 Bronzöntőműhely A templom melletti ásatások közben Árpád-kori bronzöntőműhelyt is találtak a földben. Az öntőforma töredékeinek alakjából arra következtettek a régészek, hogy itt nem harangot, hanem egy kb. 80 cm átmérőjű keresztelő kemencét öntöttek ki. A műhely korát a benne előkerült pénz alapján a XII. század végére határozták meg. Ez is a plébániatemplommá való alakítással hozható összefüggésbe, ekkor lett szükség a templom felszerelésének kiegészítésére, új keresztelő medencére is. A korai Árpád-kori bronzöntőműhely egyedülálló ipartörténeti emlékünk Magyarországon, de az e korból származó ilyen leletegyüttes igen nagy ritkaságnak számít egész Európában is. Egyelőre azonban, anyagi okok miatt a műhely maradványai pontosan dokumentálva a Magyar Nemzeti Múzeumban, de még sok egyéb érdekes emlékkel együtt a debrői templom mellett a földben rejtőznek. Összegzés A feldebrői templom a korai magyar középkori építészet reprezentatív alkotása. Az épületre vonatkozó, kialakulásával közel egyidős középkori írott történeti források csekély számban maradtak fenn. Nincs egyértelmű történeti forrásunk arról, ki volt az építtetője. Az államalapítás utáni harmadik királyunk nemzetsége a honfoglalás óta a Mátra-vidék ura volt. A hatalmas birtokon a debrői templom az egyetlen különleges rendeltetésű, monumentális királyi építmény. Építtetője valószínűleg maga a király. Hogy a sírkamra a 5

7 Kovalovszki Júlia 1981. 42., 2000. 15. 310