Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

A kérdés eldöntésére újabb ásatás kezdődött 1936-ban Lux Kálmán vezetésével. 1936-ig az altemplomnak csak három kötegpillére állott szabadon az öt közül. A szélsők a barokk kori templom alapfalaiba voltak befalazva, csak a falazatból kiálló részeik látszottak. Ezeket a szélső pilléreket ekkor kiszabadították, és kiásták a felső templom területén kívül eső altemplomi részeket is. Az így kikerült fedetlen harántcsarnok szakaszokat téglával újra beboltozták, és bevonták az altemplom terébe.

1* Ismertté vált az altemplom alaprajza és térszerkezete. Megtalálták az oldalapszisokat, s megállapították, hogy a honfoglalás kori feldebrői templom egykor centrális elrendezésű volt, ami ellentmond a korábbi bazilika feltevésnek. Az egykori templom alapfalai 20 x 20 méter alapterületű szabályos négyzetet határolnak.

1

9 Észrevették, hogy az al- és felső templom terét félköríves rézsűs ablakok kapcsolták össze; rajtuk keresztül lehetett betekinteni a felső templomból az altemplomba. Ezek a nyílások nem voltak üveggel elzárva, a templomterek egyikében tartózkodók ily módon hallhatták a felső- vagy altemplomban folyó szertartásokat.

2

0 A szentéllyel átellenben lévő dongaboltozatos tér padlóját 1936-ban felásták, és egy dísztelen, nagy kősírládára bukkantak, ami tires volt. Az altemplom kötegpilléreinek lábazatai egyszerűek, fejezetei majdnem mind dísztelenek, de a jobb oldali szélső kötegpillér fejezetén elmosódott, ám mégis határozottan felismerhető palmettasor látható. Ezt a palmettát sajátságos magyar honfoglalás kori motívumnak könyvelték el a műtörténetírók, amely még az őshazából hozott - de a nyugati kultúrához való csatlakozásunk után mindinkább elfelejtett - motívumkincsből származik. A feldebrői pillérfőn felismert palmettasor gyakran jelentkezik bizánci szövetmintákon medalionokat keretelő díszként. " A centrális építkezés Bizáncban fejlődött ki leginkább, ezért Luxék ott keresték a párhuzamokat. A Wulf által ismertetett bizánci emlékek sorában nem találtak a feldebrőihez hasonló templomot. Ezért az a meggyőződésük alakult ki, hogy a feldebrői emlék sajátságos és egyedülálló építészeti sajátosság. Feldebrőn különösek a kötegpillérek is, mind az alsó, mind a felső templomban, melyek előképeit vagy párhuzamát nem ismerték. Mivel a centrális építés nyugaton is előfordult, és a keresztes hadjáratok idején erős lendületet vett, amikor a Szent Sírra, illetve a Szent Keresztre való utalással centrális templomokat kezdtek építeni, így ott is lehet a párhuzamait keresni. Lux Géza 1942.90. 1

9 Lux Géza 1942. 92. 2

0 Lux Géza 1942. 92-93. 2

] Lux Géza 1942. 91. 2

2 Lux Géza 1942. 91. 297