Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

A Franciaország területén lévő Germiny des Prés templomát látták hasonlónak, melynek szabályos négyszögű és oldalkonchákkal kialakított centrális alaprajza csaknem pontosan olyan, mint a feldebrői, noha felépítésében és részleteiben a Germiny des Prés-i templom más képet mutat és altemploma 23 sincs. Fontos a közelben lévő Tarnaszentmárián lévő templom megemlítése, amelynek a szentélye alatt altemplom is van, akárcsak Feldebrőn. így a feldebrői templom mégsem áll teljes elszigeteltségben, hanem valamely tarnavölgyi építőkultúra keretébe illik, melynek kiterjedését, hatását nem ismerték Luxék, s szerintük a kutatók legfontosabb feladata ennek megálla- 24 pitasa. Gerevich Tibornak az altemplom falképeiről az a véleménye, hogy két mester készítette, erre vall a stílus és a technika. A két mester egy időben dolgozott. A freskók az altemplom építésével nem egyidősek. Gerevich szerint akkor készültek, amikor az altemplomot átépítették, vagyis az oszlopfő biztos keltezése alapján a XI. század első felében, valószínűleg még Szent István korában." Radocsay Dénes 1954-ben „A középkori Magyarország falképei" című munkájában ír Fedebrőről. Jogutódja 1977-ben jelenteti meg a „Falképek a középkori Magyarországon" című könyvet, melyből megismertem nézeteit. Szerinte a feldebrői falképek legközelebbi rokonai Lombardiában, a civatei S. Pietro al Montéban találhatók meg, vagyis ő az olasz igazodást fogadja el. A feldebrői és civatei képek formai és stiláris hasonlóságot mutatnak egymással, s az a véleménye, hogy a XII. század első felében készültek a feldebrői falképek. A formai és színezésbeli különbségek és a festői előadás más-más karaktere alapján úgy véli, hogy az apszis és a hajó festményei két mestertől származnak. A stiláris eltérések ellenére a két festő munkássága között nincs nagy időbeli távolság.

2

6 Kampis Antal 1955-ben két munkájában szól Feldebrőről. A német emlékkörben, Regensburgban találja meg azokat az összefüggéseket, amelyek a feldebrői emlékek megismeréséhez szükségesek. Véleménye szerint a feldebrői első templom 1050 és 1080 között épült. A keltezés alsó határát a feldebrői altemplom és a paderborni Abdinghofkirche kriptájának hasonlósága alapján állapította meg. A paderborni templomot Meinwerk püspök építtette 1016-tól 1036-ig. A felső határ 1080-ban történő megállapítása mellett többirányú érvelése is van. Egyrészt 15-20 év szükséges ahhoz, hogy egy ilyen méretű építkezés 2

3 Lux Géza 1942. 93. 2

4 Lux Géza 1942. 94. 2

5 Gerevich Tibor (1882-1954) 1938. 217-219. 2

6 Radocsay Dénes 1977. 8. 298