Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

NAGY SÁNDOR: A fümíinanszírozásról

munkára." (Bori Erzsébet: Történelmi filmre szükség van. Magyar Narancs 2002. április 18. 26. o.) Az utóbbi 13 évben növekvő gondot jelentett a filmgyártás költségeinek előteremtése. Egy egész estés magyar játékfilm elkészítése kb. 100-150 millió forintba került. Ez nemzetközi viszonylatban nagyon olcsó. Problémát egyrészt az összeg előteremtése okozott a különböző forrásokból, másrészt a folyamatos munka pénzügyi hátterének a biztosítása. Szakemberek szerint Magyarországon az állami támogatások és a magántőke szokásos elvárható aránya 2/3:1/3, de ettől gyakori az eltérés. Gyakran előfordul, hogy egy-egy stáb úgy kezd bele a film forgatásába, hogy a szükséges pénzügyi források nincsenek biztosítva. (Például a Chaco Rom című film forgatását kétszer kellett leállítani pénzhiány miatt. Számos esetben pedig várni kellett a film befejezésével, amíg az ehhez hiányzó pénzt előteremtették. Emiatt esetenként a Magyar Filmszemlén való bemutatásuk is bizonytalanná vált.) Az államnak azt is egyértelműbben el kell(ett volna) dönteni, hogy mit támogat: a nagy tömegeket vonzó produkciókat vagy a rétegközönséget vonzó, de értéket képviselő művészfilmeket. A „Valami Amerika" című sikerfilm 200 millió Ft-os költségvetésének, mintegy 35%-a, 70 millió Ft volt az állami támogatás. Az induló tőkét, 25 millió Ft-ot, a rendező - Herendi Gábor - cége biztosította. A többi 105 millió Ft-ot a rendező maga szedte össze különböző szponzoroktól (Tv2, stb). A film rekordokat döntött: 2002-ben az ötödik legnagyobb bevételt hozta a forgalmazó számára (373 millió Ft-ot) és a legnézettebb magyar film volt 526 ezer látogatóval. Ez a film kiemelkedően jó példája a magántőke filmgyártásba való bevonásának. Sajnos ma még nem ez az általános Magyarországon, s bizonyítja, hogy az állami forrásokból származó 70 millió Ft-ra is nagy szükség volt. A filmek gyártási költségeit fedező pénzforrások megszerzése és kezelése a producer feladata, aki a szerzői jogi törvény alapján a film előállítója, s akinek a filmért a felelősséget vállalnia kell. O állapodik meg a szervezetekkel, ő vállalja a felelősséget a kapott pénzért. „Filmes berkekben úgy tartják, egy kézen meg lehet számolni a komoly producereket és köztük végképp fehér hollónak számít, aki nem kizárólag az állami pénzeket kockáztatja, hanem a sajátját is beleteszi az üzletbe." (Farkas Ibolya, Vitéz F. Ibolya: Magyarok bejövetele HVG, 2002. ferbuár 2. 87. o.) 1993-ban Magyarországon létrehozták a Nemzeti Kulturális Alapot, amely 1999 óta Nemzeti Kulturális Alapprogram néven működik (NKA), hogy támogatást biztosítson különböző kulturális tevékenységek számára. Ehhez legfőbb forrása a kulturális járulék. 14 állandó szakmai kollégiuma közül a Mozgókép Szakmai Kollégium foglalkozik a mozi- és a filmfinanszírozással. Elsősorban forgatókönyvírásra, előkészületekre és filmforgalma104