Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Forgő Sándor: Felmérések eredményei videotréningen résztvevők körében

40 valamint kíváncsiak voltunk hallgatóink értékrendjére az oktatás eredményességére vonatkozóan is. Az itt keletkezett adatokból kiolvasható, hogy a legalacsonyabb nevelői stílusértéket a reális (tényleges) változó kapta (4,13), míg ezt követte az oktatás eredményessége szempontjából kialakult érték (4,54); ezt pedig az ideális én követte 4,77-es átlaggal. A freiburgi személyiségkér dő(v alkalmazásának eredményei: A freiburgi személyiségkérdőfv matematikai eljárásokkal került feldolgozásra. Alkalmazását indokolta az objektivitás és a gyorsaság. Nem minden változójával kívántuk foglalkozni, fgy elsősorban azok a változók jöttek szóba, amelyek várhatóan kapcsolatot mutattak a Taylor-féle szorongásindexszel. Feltételeztük, hogy az alábbi változókkal lesz kapcsolatban szorongásindex: idegesség, depresszió, gátoltság, nyíltság, extroverzió-introverzió. A Taylor-felmérés kapcsán már említettük, hogy a fenti változókkal valóban volt korrelációs kapcsolat, annyival bővült ez az eredménylista, hogy a társakhoz való viszonyulás mértékével a Taylor-féle szorongásindex negatívan korrelált. Kimutatható szignifikáns kapcsolat volt a nemek szerinti változó, illetve a gátoltsági, nyfltsági és emocionalitást kifejező index között. Fenti értékek azt jelzik, hogy a leány-hallgatók körében a gátoltság erősebb, mint a fiúk körében, ugyanakkor a nyíltság (nyitottság) index nagyobb mérvű csakúgy, mint azemocionalitás. A mikrotanítás sikerességi indexével az idegesség faktor mutatott nem szignifikáns kapcsolatot. Mikroórákhoz használatos értékelőlapokról: A képességek értékelésére korábban már kialakítottak egy értékelőlapot (Poór Ferenc - 1983.) (21.) Az értékelőlap elsősorban a verbális előadói tevékenység mérésére szolgált. Az értékelés alapját a kialakítandó készségek, képességek részét képező tevékenységelemekre vonatkozó negatív és pozitív megállapítások képezték. Az értékelőlap bal oldalán a negatív, a jobb oldalán pedig a pozitív kijelentések szerepeltek. Tekintettel arra, hogy a kutatás fő iránya nemcsak verbális tevékenységeket vizsgál, fontosnak tartottunk egy olyan módosított értékelőlapot elkészíteni, amely tartalmazza ezeket a kutatási változatokat is. Az értékelőlap skáláját is módosítottuk 5 fokú Likertskálára. Az értékelendő tevékenység száma továbbra is 10 maradt. A célzott készségeket (demonstráció, kommunikáció, magyarázat) a 6., 8. és a 10. kérdés implikálta. Az értékelőlap ezen túlmenően felhasználható volt a mikrotanítási