Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kis-Tóth Lajos: A mikrotanításról

12 A MIKROTANÍTÁS FOGALMA, KIALAKULÁSA Maga a módszer nem újkeletű. Első alkalmazása 1963-ban történt a stanfordi egyetemen. Kialakulását a pedagógusképzés sajátos helyzete kényszerítette ki. Eszerint a pedagógusjelöltek megismerkednek a szakmai, pedagógiai, pszichológiai tárgyak elméleti anyagával, melyet rendszerint az "éles" helyzet követ, azaz megtartják első tanítási órájukat. A szakmák többségénél a képzés lehetőséget nyújt a gyakorlásra, bizonyos résztevékenységek elsajátítására azt megelőzően, hogy érdemi munkát végezzen a jelölt. Nem így a tanárképzés esetében. Talán valamennyi szakmában vannak olyan résztevékenységek, — így a pedagógus szakmában is ~ melyek begyakorlása után a tevékenység végzésének az eredményessége biztosítottabb. Ezek között vannak lényeges elemek is, melyek nélkül a munka nem végezhető el. Célszerűnek látszik, hogy a tanárjelölt mielőtt valóságos tanítási órát tartana, ezeket a tanítási készségeket előre gyakorolja be, hogy ne legyen külön gondja ezekre az órán, hanem a végső cél elérésére koncentráljon." (Erdész E. - 1977.) Csak fogalmi tisztázás miatt jegyzem meg, hogy az itt használt készség fogalom nem egyezik meg a didaktika készség definíciójával, illetve annak tartalmával. Az angol "skill"szó fordításával honosodott meg a pedagógiai készség, illetve tanítási készség kifejezés. E fogalmi zavart Falus Iván tisztázza, amikor megállapítja, hogy "a kialakítandó pedagógiai tevékenységelemek a tudatosságnak, illetve az automatizáltságnak különböző szintjein valósulnak meg. Eltérés tapasztalható e tevékenységelemek összetettségét illetően, s ezzel összefüggésben a sztereotip, illetve rugalmas alkalmazás tekintetében is. Látnunk kell továbbá, hogy a legösszetettebb, legnagyobb rugalmasságot kívánó helyzetekben alkalmazható tudatos tevékenységkomponensek is több elemi készség szintéziseként jönnek létre. A pedagógiai tevékenységelemek szintekbe sorolását tovább nehezíti az a tény, hogy kialakulásuk folyamatában a készségszinten megvalósítható komponensek gyakran még igénylik a tudat közreműködését, a rugalmasságot feltételező jártasságok pedjg megrekednek a mechanikus tevékenység szintjén:" Ezért javasolja egy átfogó elnevezés (például: készség a tág értelmében) elfogadását. Mi a tanítási készség kifejezést fogjuk használni, kialakításának módszerét pedig — a szakirodalomban megszokott - mikrotanítás (microteaching) kifejezéssel illetjük.