Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Häuser Zoltán: A videotechnika felhasználásának tapasztalatai a gyakorlati felkészítésben

53 "I.Számbavenni az új médiumok (elsősorban a video) oktatástechnológiai, kommunikációs (nemcsak technikai) specifikumait, mert csak ennek birtokában ('A közlési eszköz maga az üzenet' mondja McLuhan) lehet következtetni azokra az adekvát nevelési, oktatási tartalmakra, amelyeket elsősorban az adott médium tud leghatékonyabban közvetíteni. 2. Megvizsgálni azt, hogy az egyes médiumok önállóan és rendszerbe szervezve milyen ismereteket és értékeket közvetíthetnek az oktatás és a nevelés különböző szintjein és területein: beleértve ebbe a pályaválasztási munkát — amelyben egyrészt orientáló, másrészt pl. a műszaki pályára előkészítő szerepük lehet az új médiumoknak — éppúgy, mint a gyógypedagógiát, amelyben a neveltek számára talán éppen az új i eszközök (számítógép, video, interaktív video) kínálják a szocializáció, a környezetükkel való konmunikálás egyetlen lehetőségét. 3. Feltérképezni azokat a képességeket, készségeket és jártasságokat, amelyek az új médiumok tudatos és kritikus használatához nélkülözhetetlenek, 'beleértve az emberi önismeretnek általuk felszínre hozott új dimenzióit is'. Csak ezek alapján lehet ui. kidolgozni a médiapedagógia stratégiáját. 4. Kialakítani az új médiumok aktív alkalmazását preferáló szemléletet az oktatási vezetők, igazgatók, szaktanácsadók körében azért, hogy a rendelkezésükre álló eszközök ne féltett leltári tárgyként kezeltessenek, hanem a pedagógia teljes vertikumában hasznosítható termelőerőként. Ez a termelőerővé válás a tanítási órán túl olyan foglalkozásokon, szakkörökben, klubokban valósulhat meg, amelyek az új médiumok komplex (rendszerszemléletű, aktív és passzív) alkalmazásával a tanári és a tanulói alkotó öntevékenységet serkentik. Ehhez nélkülözhetetlen egy, az oktatásinevelési intézmények médiamunkáját segítő szolgáltatórendszer (kölcsönzés, szervíz, utómunkálatok, szaktanácsadás stb.), amely elsősorban a megyei pedagógiai intézetekben (esetleg l-l jól felszerelt iskolában vagy ÁMK-ban) funkcionálhatna. 5. Kezdeményezni a pedagógusképző intézményeknek a médiaakutatás és -nevelés beindítását mind az alap-, mind a posztgraduális fokon. 6. Tájékoztatni az OPI, a pedagógiai intézetek, a pedagógusképző intézmények munkatársait és az iskolák pedagógusait a médianevelés hazai és külföldi eredményeiről. 7. Munkakapcsolatot teremteni a médiakutatást és -nevelést végző intézményekkel, elsősorban a pedagógusképzőkkel, az OOK-val, a Tömegkommunikációs Kutatóközponttal és a Magyar Filmintézettel."^).