Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Häuser Zoltán: A videotechnika felhasználásának tapasztalatai a gyakorlati felkészítésben
50 történő felhasználás magán hordozta ezen technikai korlátok összességét. Az elmúlt 4— 6 évben mindinkább előtérbe kerültek az elemzés feladatához kapcsolódd filmek, melyek egyrészt szaktárgyiak, de nagyobb részt a tanári tevékenység (képességek és készségek) fejlesztési eljárását (mikrotanítás) és a gyakorlati felkészítést támogató metodikai (és oktatáselméleti) indíttatásnak voltak. Ezek széleskörű használatához szükséges volt a korszerű, hordozható és könnyen mobilizálható technika. Ennek megjelenése és elterjedése a központi stúdió kivételével a gyakorlóiskolai stúdió felvételtechnikai szempontból történő felszámolását is jelentette. Ez pontosabban azt jelenti, hogy az intézményben több hordozható kamerarekorder és egy részlegesen mobilizálható rendszer áll a képzés szolgálatában, ahol a gyakorlati felkészítés prioritást élvez. A felvételek megtekintésére (elemzésére) a tanszékek többségén, a gyakorlóiskolákban 2--2, az Oktatástechnológiai és Informatikai Tanszéken pedig több készülék áll rendelkezésre. A tanárképzésben a videotechnika felhasználásának több színterét lehet megemlíteni. Ezek közül megítélésünk szerint a fontosabb területek: 1. Szaktárgyakban: tényanyagnyújtás, dokumentáció, kisérletdemonstráció, elemzési és motivációs lehetőségek (például: mozgáselemzés, vagy retorika). 2. Pedagógiai, pszichológiai felkészítésben: önismeret -- "énkép" —, önértékelés fejlesztése, a didaktikai elmélet illusztrálása és elmélyítése, nevelési lehetőségek, személyiségfejlesztés (pedagógiai képességekés készségek), kísérletek, új eredmények bemutatása és elemzése. 3. Oktatástechnológiában: a médiapedagógia feladatai, kommunikációs sajátosságok, integritási lehetőségek (például: interaktív video), hardver- és szoftverbázis kialakítása és hatáselemzése. 4. Módszertanban: szakra orientált pedagógiai képesség- és készségfejlesztés (mikrotanítás), modell értékű tanítási eljárások bemutatása, új módszerek elméleti és gyakorlati bevezetése, pedagógiai szemléletformálás, metodikai kutatások (objektivizálódás), a tanári mesterség alakítása. 5. Gyakorlati felkészítésben: az 1-4. pontok szintézisének lehetőségén túl az általános komnunikáció és ennek szakspecifikus jegyei (verbális, nem-verbális és metaelemek), tanórai percepció, óravezetés stílusa, a tanítási óra didaktikai értékei, tanítási tervektől való eltérés, tanári döntések és okai, tanulói tevékenységek (megnyilvánulások), összkép az óráról és más lehetőségek.