Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Tőthné Parázsó Lenke: A tanári szemléltetés és a tanulói aktivitás a középfokú kémiaoktatásban ( 1850-1945)
107 spekulációjában gyökerező, hanem a gyermeki lélek benső sajátosságai miatt kívánja a tanítás eddigi módjának megreformálását." 11.1 Az 1930-as években a szegedi polgári iskola munkaiskolaként működött, ahol a Nagy László által kidolgozott módszertani útmutatásokat és a külföldi tapasztalatokat tartották szem előtt. Ennek kapcsán említendő meg Szenes Adolf neve, aki tanulmányában /8./ a következőkre hívja fel a figyelmet: - A munkaiskola - a tanuló aktív részese a tanulásnak, nem passzív befogadó, valamint felszabadította a tanuló kérdezési vágyát. - Rámutat a tanórai fegyelem fontosságára, valamint arra, hogy az eredményes munka feltételezi a sokoldalúan képzett nagy gyakorlattal rendelkező pedagógust. - Elemzi a tanár-diák viszonyt: a tanulót felszabadította a "padhoz kötöttségből", "a tanárt pedig leszállította a magas p<kliumról a padok elé vagy közé és ezzel nemcsaka fizikai térben, de lélekben is közelebb hozta a tanárt tanítványához." Fontos szerepet tulajdonít a tanárok és tanulók közötti kölcsönös bizalomnak és szeretetnek, amelyet a leghatékonyabb fegyelmi eszköznek tart. Óva int a szélsőséges nézeteket hirdető "teljes szabadság híveinek" követésétől. A szegedi polgári iskolában elért eredmények a tanulói munkáltatás szükségességét a gyakorlatban egyértelműen igazolták. A mozgalom azonban nem vált országossá, csak a jól felszerelt szűk réteget érintő iskolatípusokban valósulhatott meg. A későbbi tantervek és utasítások utaltak ugyan a tanulói kísérletezés lehetőségére, de nem írták elő követelményként, pl. az 1938-as tantervek, amelyek nem tükröztek előrehaladást a kémia oktatása területén. 1939-ben jelent meg Loczka Alajos: A vegytan tanítás c. könyve 19.1, amelyben csoportosítja és elemzi a szemléltetési módokat. A kísérleteket a következő módon csoportosítja: A tanári kísérletezés Itt az előadások menetében bemutatott kísérletek kettős célját, a tárgyi és nevelési célt emeli ki. Az előadások folyamán bemutatásra kerülő kísérletek fajtáinál a bizonyítót (demonstráló) és a megfigyelőt említi. A tanári kísérletek előnyeiként a következőket soralja fel: - a kísérletek sikerülnek; -a tanulókat nem fenyegeti semmi veszély; -a legkevesebb időveszteséget okozza.