Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Tőthné Parázsó Lenke: A tanári szemléltetés és a tanulói aktivitás a középfokú kémiaoktatásban ( 1850-1945)

108 A bemutatásra kerülő kísérletekkel szemben az alábbi elvi követelmények teljesítését tartja fontosnak: - "Amit csak lehet mutassunk be" ; - "Maga a kísérleti eszköz és annak részei nem tárgyai a tanításnak"; - "Egy-egy jelenség bemutatásához elégedjünk meg egy kísérlettel"; - A kísérlet csak akkor felel meg céjának, ha valóban sikerül"; - A tanár ne idegeskedjen - ha nem sikerül vallja be kudarcát"; - "A kísérlet bemutatás közben ne sokat beszéljen a tanár"; - Legfőbb kellék - a gondos előkészítés legyen; -Előzőleg ki kell próbálni a kísérleteket, különösen a veszélyeseket; -A kísértetek megkönnyítésénél vegyük figyelembe, hogy "sok anyagot, munkát és időt takarítunk meg, ha minden egyes kísérlet részére külön készüléket állítunk össze"; -"Kísérleteinkhez lehetőleg egyszerű eszközöket használjunk"; -Az előadóasztalt ne rakjuk tele a készülékek egész sorával, mert az elvonja a tanulók figyelmét; -"A kísérleti eszközök méreteit és elhelyezését lehetőleg úgy válasszuk meg, hogy a lefolyó változást az osztály összes tanulói helyük elhagyása nélkül láthassák". A tanulói kísérletezés -Egy tanuló végzi a kísérletet, a többiek figyelik - elsősorban beszámoltatás esetén; -Valamennyi tanuló kísérletezik. A tanulók kísérletének előnyeiként a következőket emelte ki: - kézügyességük fejlődik; -Önbizalmuk fokozódik; - tárgyi érdeklődésük emelkedik; -saját, élményszerű tapasztalataik sokkal maradandóbban rögződnek emlékezetükben. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy tanulókkal csak veszélytelen kísérletek végeztethetők. Külön fejezetien foglalkozott a munkáltató tanítással, amely "minden egyes tanuló egyéni tevékenységénépül fel".