Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Tőthné Parázsó Lenke: A tanári szemléltetés és a tanulói aktivitás a középfokú kémiaoktatásban ( 1850-1945)

106 Rávilágított arra, hogy nemcsak a tanárnak kell demonstrációs kísérleteket bemutatnia, hanem abba a tanulót is be kell vonnia, tehát a gyermek legyen aktív közreműködő. Felismerte a tanulók önálló kísérletezésének pedagógiai jelentőségét: "Vigyük be a tanításba a gyermek cselekvéseit.... Ne csak a tanító cselekedjék, hanem a gyermek is, mert a gyermek tanul cselekedni, s nem a tanító. A tanító cselekvése csak a példa természetével bírjon. Ha pedig a kültevékenység létrehozása a körülményeknél, vagy a tanító természeténél fogva nem lehetséges, akkor a tanítás indítsa a gyermek képzeletét tevékenységre." Nagy László elsősorban a 8 osztályos "egységes népiskola" létrehozásának tantervi és didaktikai kérdéseivel foglalkozott, azonban módszertani elgondolásai a középfokú oktatás korszerűsítését is szolgálták. Munkássága nyomán különböző iskolamozgalom indul el az országban {"Új iskola", stb.). Az 1927-ben megjelent tantervek és utasítások csak a polgári iskolák kémiatanításának előírásánál foglalkoznak külön módszertani kérdésekkel. Továbbra is az induktív módszert tartják célravezetőnek. A felsőbb osztályokban a deduktív következtetési módot is bevezették. Az utasítás alapján "A kémiatanítás csak akkor lesz igazán eredményes, ha minden tételt és kijelentést kísérletileg is igazolunk.". Továbbra is csak a tanár kísérletezett, akinek fölszerelése szegényes volt, és nagy gondot kellett fordítani az előkészítésre. Részletesen elemzi a kísérletek bemutatásának didaktikai menetét: -célkitűzés megfogalmazása: - figyelemfelhívás a kémiai változásokra: -a kísérlet észlelése: - a változások értelmezése és további alkalmazása. A tanulók továbbra is passzívan figyelik a bemutatott folyamatokat, egyedül a kísérletek összeállításában segédkezhetnek. Az 1930-as évektől kezdve az elméleti pedagógiai szakirodalom egyre mélyebben foglalkozik a tanári demonstráció és a tanulói munkáltatás kérdésével. A fizika tanításától kiindulva egyre több utalást találunk a tanulói munkáltatás pszichológiai kérdéseire, amely a kémia oktatásával megegyező elméleti elgondolást tükröz. "Erősségünk nekünk magyaroknak az, hogy gyermeki lélek strukturája neves vizsgálóinak (pl. Nagy László) munkálkodással megismerkedhetünk azokkal az okokkal, amelyek a gyermek aktivitásának több teret nyújtó eljárásokat nem a felnőttek