Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Tőthné Parázsó Lenke: A tanári szemléltetés és a tanulói aktivitás a középfokú kémiaoktatásban ( 1850-1945)

102 tankönyvi módszertani viták is indokolják a múltban összegyűjtött tapasztalatok rendszerezését, hozzájárulhatunk a legoptimálisabb megoldás kiválasztására. A természettudományos szemlélet és tanulói aktivitás a hazai középszintű kémiaoktatásban 1850-től 1945-ig című bölcsészdoktori disszertációmban, a könyvtári és levéltári dokumentumok és tankönyvek tanulmányozása és elemzése során kiemelt figyelmet fordítottam az oktatási módszerek, a tanári demonstráció, a tanári kísérletezés, az iskolai laboratóriumi eszközök fejlődésére, amelyet ábrák gyűjteményével tettem áttekinthetőbbé. Ebből a munkámból a kémiatanítás pedagógiai szempontjait (módszertan, modernizálás) áttekintő fejezetét ismertetem. A korabeli tantervek és utasítások tanulmányozása során tapasztalható, hogy a múlt század uralkodó didaktikai és tantárgypedagógiai módszere az indukció volt. A művelődési anyag kijelölését a lineáris vonalvezetés jellemezte. A kémia oktatási folyamata a XIX. század végén Kármán-féle formális fokozatok elve alapján valósult meg: anyaggyűjtés, rendszerezés, általánosítás, magyarázat. Az 1880-ban megjelent utasítás már a megfigyelések és a kísérleteken alapuló tapasztalás — indukció — mellett kiemeli a levezetés dedukció - jelentőségét, valamint felhívja a figyelmet a tanulók életkori sajátosságaira, és arra. hogy ezek alapján kell az oktatás folyamán a művelődési anyagot és pedagógiai módszereket kiválasztani. Az 1880-as évek közepén a tankönyvfejezetek végén összefoglaló kérdésekkel találkoztam (I.). Céljuk, a már tanult anyag megszilárdítása, elmélyítése és rendszerezése. így nem vesztik el fontosságukat és elevenségüket a tanulmányok során. A tananyag megértett és az emlékezetbe tárolt ismereteinek ismételt és céltudatos felhasználását a XIX. század második felében megjelent könyvekben (2., 3., 4., 5.) a vegyszámtani feladatok biztosították. Ezek a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazását jelentik. Rendszeres megoldásuk során a tanuk) önálló, produktív jellegű munkában alkalmazza tudását. Ezt segítik a tankönyvekben található táblázatok is (pl. peritklusos rendszer). Az iskolai kirándulások fontos szerepet töltöttek be az ismertek rendszerében, gyakorlati alkalmazásuk megfigyelésében. A tantervekben már a múlt század közepétől folyamatosan találkoztam a gyárlátogatások szervezésének szükségességével. A tanulmányi kirándulásokat elsősorban a reáliskolákban és a polgári iskolákban tartották szükségesnek a gyakorlati szakeml)erképzés igényének kielégítése érdekében. A kémia oktatásában a többoldalú összefüggésvizsgálatokra, az ok-okozat láncolatának megvilágítására a szemléltetés biztosít széles lehetőséget, amelynek módjai lehetnek: bemutatás-kísérletek, filmek vetítése, állóképek vetítése, táblára