Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
VARGA ATTILA - RÁCZ LÁSZLÓ: A bor és a kémiaórák
A bor és a kémiaórák 45 Nyolcadik osztályban A savak — savas kémhatás c. órán találkoznak ilyen ismeretekkel a tanulók. A kén és vegyületei c. órán több oldalról is szóba kerülhet a szőlő és a bor. A kénpor, ami az egyik gyakori szőlőbetegség, a lisztharmat ellenszere. A kén környezetbarát anyag, mivel vízben gyakorlatilag nem oldódik. A kén-dioxid, melyet kén, illetve kénszalag égetésével nyerünk, pincék, hordók fertőtlenítésére használatos. Ezzel viszont már a szőlő feldolgozásához jutottunk el. A kipréselt mustot „fertőtlenített" hordókba öntik, hogy kiforrjon. A must, illetve a bor stabilitásához megfelelő mennyiségű SŰ2-ot használnak. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy maga a must nagyon egészséges anyag, hiszen egyszerű cukrokat és fontos ásványi sókat tartalmaz. A tápanyagaink c. 8. osztályos órán ne feledkezzünk meg erről. A hordókba tett must alkoholos erjedés során válik borrá. Ezt a folyamatot mint oxidációs-redukciós folyamatot (7. o.) említhetjük példaként, melyben a szőlőcukor alkohollá redukálódik. A kiforrott mustból keletkezett bor sokáig levegőn állva megecetesedik, mely a borászok számára kellemetlen folyamat lehet, de az éléskamrában felejtett le nem dugaszolt bornál is idővel bekövetkezik. Itt is oxidációs-redukciós folyamatról van szó, a levegő oxigénje ecetes erjedés közben az etilalkoholt ecetsavvá oxidálja. Ezekről 7. osztályban az utolsó tárgykörben, 8. osztályban A szén és vegyületei c. tananyagban tehetünk említést, de az indikátorok használatakor is szóba hozható. Az előállított bor kezelése is kémiai ismereteket igényel. A lefejtés lényegében egy ülepítés utáni elválasztás (dekantálás), melyről már 7. osztályban tanítunk a Keverékek és oldatok szétválasztása c. tananyagrészben. A lefejtést szükség szerint oxidatív környezetben, levegőztetéssel kell végezni, ahol a levegő oxigénje segít átalakítani a bor redukált szennyezőanyagait, elsősorban a kellemetlen szagot adó kénhidrogént oxidálja. A bor kezelésénél máskor éppen a redukció segít az eloxidált szennyezőanyagok átalakításában. Ilyenkor „kénezik" a bort, pl. kénszalagot égetnek el a bor felett (vagy SO2 oldatát juttatják a borba). A keletkezett SO2 redukálja az oxidált kísérőanyagokat ([5]). Az oxidáció-redukció, valamint a kén és vegyületei tanításakor jó gyakorlati példák lehetnek az említettek. A bor kezelése és tárolása felveti a helyesen alkalmazott tárolóedények kérdését és a jó pincekörnyezet megválasztásának igényét. Mint tudjuk, kierjeszteni a bort fahordókban, üveg (korábban beton) tárolóedényekben, illetve megfelelő kóracél tartályokbein lehet. Nem alkalmasak az olyan műanyag edények, amiből az alkohol mérgező bomlástermékeket oldhat ki, pl. a PVC-műanyagedényekből. A 8. osztályos Műanyagok c. tanítási egység tárgyalásakor a bortárolási problémák is példaként említhetők. Ugyancsak 8. osztályos tananyag az Üveg, porcelán, finomkerámia. Az