Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

VARGA ATTILA - RÁCZ LÁSZLÓ: A bor és a kémiaórák

46 Varga Attila, Rácz László üvegedények felhasználási területeként a borpalackozás feltétlenül megemlítendő (fehér és színes üvegek). Az üvegek lezárására a parafa dugó a legszakszerűbb megoldás, mely környezetbarát anyag, és laza szerkezetével biztosítja az üveg „szellőzését". A pincekörnyezetet már említettük. Tudvalévő, hogy az űn. tufapincék (tufakőbe vájt pince) igen barátságos környezetet nyújtanak a bor számára azáltal, hogy jól temperálják a hőmérsékletet, illetve a pártartalmat. Egerben és környékén sok ilyen pincét használnak borérlelés és tárolás céljából. Mi is a tufa? Erről is van lehetőség szólni A szilícium és vegyületei c. 8. osztályos téma megtárgyalásakor. A borfogyasztás kapcsán többször hallható egyesektől, hogy nem ihatok bort, mert savas, „nem bírja a gyomrom", vagy halljuk ezen személyektől azt is, hogy nagyobb mennyiségű borfogyasztást követően (másnap reggel) egy kis szódabikarbónát (NaHCC>3-ot) vesznek be. Ez savtompításra szolgál, a lúgosán hidrolizáló „bikarbonát" megteszi hatását — gyógyhatású készítmény. Utoljára említjük a mustnak és a bornak az általános iskolai tanításhoz kapcsolódó egyik legfontosabb lehetőségét. Ez pedig a must és a bor közvetlen bevonása a gyakorlati jellegű munkákba (kísérletezésbe). Tanulókísérleti órán pl. adhatjuk a különböző mustok és/vagy borok vizsgálatát indikátor papírokkal (nemcsak pH-papírral). A mustok, illetve a zavaros borok derítését szénporral, szűrését szűrőpapíron végezve. Bizonyára nem merítettük ki a bor és az általános iskolai tanítás kapcsolatát a fenti írással, de továbbgondolásra lehetőséget adhat. Ha e fontos italt megfelelő pedagógiai tapintattal bevonjuk a kémiai órák menetébe, sokat tehetünk a jövő nemzedék általános ismeretanyagának bővítéséért, illetve a kulturált borfogyasztásának kialakításáért. Felhasznált irodalom [1] KECSKÉS ANDRÁSNÉ—ROZGONYI JÁNOSNÉ: Kémia 7. Általános Iskola, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1. kiadás, 2003. [2] KECSKÉS ANDRÁSNÉ—ROZGONYI JÁNOSNÉ—Kiss ZSUZSANNA: Kémia 8. Általános Iskola, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. [3] GERGELY PÁL—ERDŐDI FERENC—VEREB GYÖRGY: Általános és bioszervetlen kémia. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997. [4] DR. RINGELHANN GYÖRGY: Bor és az egészség. (Előadás-összefoglaló) 2004. [5] EPERJESI IMRE—KÁLLAY MIKLÓS—MAGYAR ILDIKÓ: Borászat. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2001.