Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

VARGA ATTILA - RÁCZ LÁSZLÓ: A bor és a kémiaórák

Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Ctiemiae XXXI (2004) 4$~4 7 A bor és a kémiaórák Varga Attila, Rácz László Az 1990-es években a tantervek megreformálására irányuló törekvéseknek lehettünk tanúi, melyeknek első, konkrét megnyilvánulási formája a NAT elfogadása volt. Az új évezred elején kémiából is bevezették a NAT általános alapelveit megőrző és a régi iskolakereteket új tartalommal megtöltő Kerettantervet. E tanterv szemléletváltást követel meg a tanároktól, különösképpen a kémia területén, mely tantárgy a tanulóifjúság körében az utóbbi két évtizedben elveszítette korábbi varázsát. A Kerettanterv az általános iskolai kémiatanítás feladatai között egyértelműen és világosan megfogalmazza a legfontosabbat: „Közelebb kell vinni a kémiát a diákok hétköznapjaihoz. A mindennapi életben előforduló anyagok, jelenségek nagyobb mértékben jelenjenek meg a taneszközökben és az órákon." A 7. osztály végére a továbbhaladás feltételei között megfogalmazza, hogy társítson a tanuló hétköznapi példákat a tananyaghoz. Úgy gondoljuk, a bortermelő vidékeken, így Egerben is a szőlőtermesztéssel, a bortermeléssel összefüggő kémiai ismeretek azon hétköznapi ismeretek közé sorolandók, melyek többé kevésbé jelen vannak a legtöbb család életében. Ez bizonyára a többi hazai borvidékről is elmondható. Szerencsére a kerettantervi kémiai tananyag bőven kínál lehetőségeket arra, hogy a szőlőtermesztésre, a borkészítésre, illetve a borral összefüggésbe hozható anyagokra tereljük a figyelmet, így a szőlő és a bor, valamint az ezekkel kapcsolatos tevékenységek motivációs példaanyagként vagy gyakorlati alkalmazásként jöhetnek szóba. Igencsak ide illő példa, hogy a kerettantervhez készült egyik legújabb 7. osztályos kémiatankönyvben ([1]) a 46. oldalon látható az itt mellékelt kép (1. ábra), mely a szőlő permetezését mutatja az oldatok töménységével összefüggő, motivációs céllal készült bevezető olvasmányban. Egy másik kép ugyanezen tankönyv 22. oldalán a fotoszintézis folyamatát mint szőlőcukrot „gyártó" növényi produktumot szemlélteti az oxigén tanításánál (2. ábra). Felmértük a borral összefüggésbe hozható tanítási egységek mennyiségét a 7. és 8. osztályos kémiátankönyvekben. Az új ismeretet feldolgozó tananyagok 26%-ában (15 tanítási egység) találtunk olyan kémiai ismeretet, melynél a szőlőre, illetve a borra utalás történhet. A továbbiakban sorra