Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Oldal Vince - Papp Lajos: Hazánkban honos mohafajok, mint toxikus nyomelemdúsító indikátor-növények vizsgálata

Mintaelőkészítés: A begyűjtött mintákat 105 °C-on szárítottuk, majd Retsch MHM. üp. achátbetétes mikro gyorsmalomban 63 fim alá törtük. A minták feltárását teflonbombában végeztük. Növényi anyagok esetén a 0,5 g feltárandó anyagot 4 cm

3 cc. salétromsav, 2 cm

3 cc. kénsav és 2 cm

3 hidrogén-fluorid elegyével, talajok esetében a 0,5 g mintát 2 cm

3 cc. salétromsav, 2 cm

3 cc. kénsav és 5 cm

3 cc. hidrogén-fluorid elegyében tártuk fel 150 °C-on 1 óráig. A feltárások után kapott oldatok víztiszták voltak, némely mohaminta esetében tapasztaltunk némi szilárd maradékot Tekintettel ezek igen csekély, gyakorlatilag mérhetetlen mennyiségére, ezeket szűréssel eltávolítottuk. A maradék hidrogén-fluorid hatástalanítása céljából az oldatokat 4 m/m%-os bórsav oldattal töltöttük 50 cm

3-re. Elemzési eljárás: Az előkészített mintákat ICP optikai emissziós spektrométeres eljárással elemeztük toxikus ill. nehézfémekre. A hitelesítő oldatok előkészítése, így azok sav és bór tartalma is azonos volt a mintákkal. A vizsgálatokhoz használt berendezés Spectro gyártmányú, Spectroflame típusú volt A kicsatolt plazma teljesítménye közepes (~lkW), a gázáramlási sebességek relatív skálán a következőek voltak: porlasztógáz 13, plazmagáz 30, hűtőgáz 100. Az elemzéseket mono- és polikromátor üzemmódban végeztük. Az elemzések során egyoldali háttérkorrekciót alkalmaztunk. Az integrációs idő úgy a háttér, mint a háttér + jel esetében 10-10 s volt A minta plazmába juttatása GMK rendszerű porlasztóval történt Az elemzések a minták 20 %-ában két feltárásból, míg a többi esetben egy feltárásból készültek. Az előkészített oldatok koncentrációit 3-3 párhuzamos mérés átlagából számoltuk. 51