Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Oldal Vince - Papp Lajos: Hazánkban honos mohafajok, mint toxikus nyomelemdúsító indikátor-növények vizsgálata

Az eredmények értékelése: A kiértékelés során az eredményeket a 105 °C-on szárított tömegekre vonatkoztattuk, mivel a talajok és mohák nedvességtartalma az időjárás függvényében széles határok között ingadozott Vizsgálatainkból megállapítható, hogy a mintavételi területen a talajok, füvek és a cserjeszinti növényzet toxikus nehézfém tartalma szignifikánsan nem függ sem a mintavétel helyétől, sem idejétől. A vizsgált két mohafaj esetében a kapott eredmények már függvényei voltak a mintavételi helynek és időnek (1. és 2. ábra). A mért fémtartalmak az út közelében és azon naptári időszakokban, amikor a gépjárműforgalom jelentősebb, magasabbak. Külön említésre méltó, hogy a fenü megállapítás lényegesen élesebben jelentkezik a Tortella Tortuosa esetében (3., 4., 5. és 6. ábra). A jobb összehasonlíthatóság érdekében a különböző anyagok fémtartalmaiból egy relatív koncentrációt képeztünk oly módon, hogy a megfelelő talajminta koncentráció értékeihez viszonyítottuk azokat Ebből az összehasonlításból megállapítható, hogy a füvek és cserjék esetében ezek a relatív koncentrációk egyetlen esetben sem haladják meg a 0,5 értéket (nagy többségük 0,4 alatti) és sem a mintavételi hellyel sem az idővel nem mutatnak szoros kapcsolatot A vizsgált két mohafaj esetében a réz, cink és ólom relatív koncentrációja mutat korrelációt úgy a mintavételi hellyel, mint az idővel. Az ólom relatív koncentrációja monoton nő a tavasz-ősz időszakban, majd télen kissé visszaesik. A másik két említett (Cu és Zn) fémre is hasonló tendenciák állapíthatók meg. A talajokra vonatkoztatott relatív koncentrációk rendre 1 felettiek, az ólom és cink esetében többször megközelítették a 4-es értéket is. A vizsgált további fémek hasonló megoszlásokat és tendenciákat mutatnak, de itt a relatív koncentrációk nem érik el az l-es értéket (7., 8., 9. és 10. ábra). Eddigi vizsgálataink szerint a mohák alsó, sok esetben már elhalt vagy annak tűnő része, rendre magasabb koncentrációban tartalmazza a vizsgált fémeket 52