Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Oldal Vince - Papp Lajos: Hazánkban honos mohafajok, mint toxikus nyomelemdúsító indikátor-növények vizsgálata

Az eddigi kutatások fő területe Észak-Európa, különös tekintettel a skandináv államokra, illetve nagy számú irodalmi adat található az Amerikai kontinens északi részéről is. Svéd és finn kutatók törekvése, hogy egész Európára vonatkozó szennyezettségi térképet állítsanak össze különböző mohafajok segítségével. A figyelem azért fordult ezen virágtalan növények felé, mivel tápanyagforgalmuk a talajjal illetve azzal a közeggel, amin megtapadnak, gyakorlatilag elhanyagolható. Ennek megfelelően ezeken a növényfajtákon (ban) mért elemkoncentrációk nagy valószínűséggel a levegőből kiülepedő illetve a csapadékkal rákerülő anyagokból származhatnak. Az eddig vázolt, s meglehetősen egyszerűnek tűnő koncepciót némileg bonyolítja a hazánkban élő mohafajok fajspecifikus gyűjtési lehetősége, a mintavételezés bizonytalansága, a mohapárnák reprodukálható eltávolítása a hordozó közegről, ezek élő és elhalt részeinek szétválasztása. További problémát jelenthet a kémikusnak, hogy az eddigi munkák során alkalmazott mintaelőkészítési és feltárási eljárások igen széles skálán mozogtak. Jelen munkánk célja hazai körülmények között igazolni különböző mohafajok bioindikációs lehetőségeit, vizsgálni a mintavételezés illetve a minta-előkészítés hatását az eredményekre, s ezen adatok ismeretében standardizálni azokat Munkánk kapcsolódik az Eszterházy Károly TKF Állattani Tanszékén folyó, a környezeti szennyezéseknek a mohák állatközösségeire gyakorolt hatását vizsgáló kutatásokhoz. A kiválasztott mintavételi terület Egertől északra levő Szarvaskő térsége. A minták egy része közvetlen a nagyforgalmú 25-ös számú főút mellől, míg a minták másik része az út szelvényére merőlegesen, attól egyre távolodva került begyűjtésre. Mintákat gyűjtöttünk faj specifikusan mohákból - Tortella Tortuosa, Hypnum Cupressiforme füvekből, a cserjeszinti növényzetről és a talajból egyaránt A mintavételezések a fent ismertetett helyekről egy évig történtek, közelítőleg évszakonkénti megoszlással. 50