Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Varga Attila: A víz, mint összetett anyag tanítása 7. osztályban - új nézőpontból

A desztillált víz azonban már sem keverék, sem oldat nem lehet, hiszen azonos alkotórészekből, vízmolekulákból áll. Hogy ennek ellenére különböző anyagokra bomlott, arra kell következtetnünk, hogy a vízmolekulák összetettek, azaz már maguk a molekulák különböző alkotórészekből állnak. A vizsgálatok kimutatták, hogy minden vízmolekula két hidrogénrészecskéből és egy oxigénrészecskéből van összetéve. (Emlékezz, hogy a hidrogén- és oxigéngáz kísérletünk során 2:1 térfogatarányban keletkezett) Ezeket a részecskéket, amelyekből a molekulák állnak, atomoknak nevezzük. A vízmolekula két ún. hidrogénatomból és egy ún. oxigénatomból van "összekapcsolva". Ha a hidrogénatomot "H"-val, az oxigénatomot "0"-val jelöljük, a vízmolekula jele a következő lesz: H

2O Néhány vízmolekulát modellel is szemléltetünk. Megláttatjuk, hogy a molekulák azonosak, de összetettek, 3. óra: Vizsgáljuk meg, miért kell kis energiabefektetés a víz elpárologtatásához és miért kell nagy energiabefektetés a vízbontáshoz! Minden anyagi halmazban a halmazt felépítő részecskék között kapcsolat, ún. kémiai kötés van. A homokos vízben a homokszemek és a vízmolekulák között ez a kapcsolat annyira laza, hogy a Föld vonzóereje magától legyőzi azt ülepítés és szűrés alkalmával. Bepárláskor és desztilláláskor a vízmolekulákat kell egymástól elszakítani. Ez már valamivel nagyobb energiát igényel, de még mindig kis energiabefektetést A párolgás szobahőmérsékleten magától is végbemegy. A vízrészecskék kapcsolatai más részecskékkel vagy egymással lazák, ún. másodrendű kötések ezek, melyek felszakítása kis 42