Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Rácz László-Papp Lajos-Fodor Péten A termesztett csiperkegomba (Agaricus Bisporus) és talaja fő-és nyomelemtartalmának vizsgálata

A zsákokon a termés időben periodikusan képződik, ezek az ún. terméshullámok. Mi az első négy termesztési hullámban szedtünk mintát. Egy-egy szedés után 1-1,5 hét múlva szedhető a következő termés. A 4. hullám után is van gombatest képződés, de jelentősen csökken a szedhető mennyiség. Munkánk során vizsgáltuk a vakpróbához (azaz az adalékolatlan talajhoz, komposzthoz és takaróréteghez) viszonyítva a talajba történő különböző minőségű és mennyiségű adalékolás hatására bekövetkező elemkoncentráció-változásokat a fenti terméshullámok során. Vizsgáltuk továbbá a termesztés kezdetén és végén a komposzt valamint a takaróanyag fő- és nyomelem koncentrációit 3. Mintaelőkészítési és vizsgálati módszerek A komposztból, a takarórétegből és gombákból vett átlagmintákat 105 °C-on súlyállandóságig szárítottuk, majd töréssel, dörzsöléssel addig aprítottuk, amíg a vizsgálathoz vett teljes anyagmennyiség áthullt a 60 ^m-es műanyag szitán. Komposztból és takaróanyagból kb. 8 g-ot, gombából 25 g-ot mértünk be pontosan. Szárazanyag-tartalom: gombánál 7 %, komposztnál 37-42 %, illetve takaróanyagnál 55-65 %. Mintavétel, gombánál: a két párhuzamos termesztőzsákról 4-4 gombát vettünk le. Műanyagkéssel szűrőpapíron negyedeltük, esetleg nyolcadoltuk mindegyiket, a gomba nagyságától függően, majd mind a 8 gombafejből mértünk ki pontosan 25 g körüli mennyiségeket komposztnál: egy 2,5 cm-es belső átmérőjű műanyagcsővel függőleges irányban átszúrtuk a takaró anyagtól megtisztított komposztot és a zsák aljáig toltuk. Az ezáltal kivett talajminta 4 különböző magasságából rétegeket vettünk és helyeztünk a szárítóedénykére. Kb. 8 g-mot mértünk be pontosan. takaróanyagnál: a termesztőzsák fedőrétegének 5 különböző helyéről vettük a mintát 29