Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei

Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei 83 Waldsteinia geoides fajok előfordulása. Kiemelkedően gazdag flórájú a Jósvafői-szőlőhegy, de más művelt és felhagyott szőlőkben is találunk említésre alkalmas fajokat, így megemlíthető a Sorbus domestica fatermetü termő példánya a Csemer-völgyből, és a Csemer-fő növényei közül a Pimpinella major, Salvia glutinosa, Senecio nemorensis subsp. nemorensis. Szálkapeijés tölgyes (Cirsio pannonici-Quercetum) a terület egyik legnagyobb kiterjedésű tölgyes társulása. Létrejöhet a gyertyános-tölgyesek vágásának helyén, illetve a hegyi rétek erdővel való záródási sorának kezdő tagjaként is. Ebben a stádiumban állandósulhat is az erdő, mint pl. Lófej-tető és Nagy-Nyilas térségében. Kapcsolatban áll a gyertyános tölgyes Carex montana-s típusával, de a cseres tölgyes Brachypodium pinnatum uralta fáciesével is. Ritka fajokban szegényebb, mint a Bükk hegységből ismert állományok, de a félszáraz gyepekre jellemző karakterfajokat is megtalálhatjuk (Cirsium pannonicum, Polygala major, Hypochoeris maculata stb.). A Százholdas-Alsó-Andrási-Nyilas fennsíkján, a Verő-tető déli lejtőjén is találunk dolomit tölgyeseket, tipikus fajkészlettel és ritkább fajokkal: Cephalanthera rubra, Cirsium pannonicum, Epipactis purpurata. Dolomiton a tölgyesek Carex humilis-es aljnövényzetű és lokális dolomitfajokban gazdag formáját is megtaláljuk (Seslerio-Quercetum caricetosum humilis) a Szappanos-tetőtől északra két ponton is, és a KerekGárdony-tető délnyugati lejtőjén. Aljnövényzetére a dolomit sziklagyepek fajai, lombkoronaszintjére a letörpült és lazán záródó Quercus pubescens jellemzőek. Néhol találunk e társulásban szórvány bükköt, amelynek tövénél esetenként megjelenik az északi oldalakról ismert Calamagrostis varia. Ez a társulás a már korábban említett dolomit bükkösökkel is kapcsolatba hozható (ugyanúgy, mint a Délnyugati-Bükkben). Xerotherm gyepek A rövidfüvű dolomit sziklagyepek (Poo badensi-Caricetum humilis) 1:10 000-es léptékben szinte térképezhetetlenek. Ennek ellenére fontosak és ki kell rá térnünk, mivel valószínűleg hazánkban csupán az Aggtelekikarszton fordulnak elő. Jellemző, hogy a száraz gyepek és a sziklagyepek fajkészletét is megtaláljuk a társulásban, mint pl. az Anacamptis pyramidalis, Aster amellus, Prunella grandiflora, (illetve Prunella grandijolra x P. laciniata), Allium montanum, Genista pilosa, Polygala major, Gymnadenia conopsea, Orchis ustulata, Linum catharticum, Globularia punctata, Hippocrepis comosa, Alyssum montanum subsp. brymii, Anemone sylvestris, Poa badensis-t. Egy kis foltját lehetne említeni pl. a Tohonya-völgy és Lófej-völgy közti dolomit nyergen, ahol a tipikus rövidfüvű társulásban él a Globularia punctata, Hippocrepis comosa, Linum tenuifolium, Poa badensis, Pulsatilla grandis. A fennsíkok töbörperemein (pl. Ló-kosár), gerinceken (korábban Jakucsnál Verő-tető néven) és az aprózódó mészkővel rendelkező