Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei

82 Vojtkó A. Calamagrostis varia, Carex digitata, Carex montana, Cephalanthera damasonium, Cephalanthera rubra, Neottia nidus-avis, Sesleria heufleriana, Sorbus aria. Xerotherm társulások A xerotherm erdőtársulások (Ceraso-Quercetum, Corno-Quercetum) inkább másodlagosak a lankás déli oldalakon, ahol főként a területhasználat hozta létre őket a Poronya-tető, Baradla-tető, Galya-tető, Szőlő-hegy vonulatban. Jobb fajaik: Rosa spinosissima subsp. pimpinellifolia, Cerasus mahaleb, Berberis vulgaris. Helyenként fordul elő bennük a Phlomis tuberosa, Cerasus mahaleb. Az egykori (és mai) legeltetés maradványaként néhol gyakori a boróka (Juniperus communis) is. Egy másik degradációs jelenség a gyalogakác (.Amorpha fruticosa), melynek néhol jelentős a térfoglalása a déli oldalak gyepjeiben, bokorerdeiben. Egy másik tömbben is nagy területet borít a melegkedvelő tölgyes, ahol a sekély termőrétegü gerinceken karsztbokorerdők és száraz gyepek foltjaival mozaikosan található: nevezetesen a Mézna-tető, Magas-hegy, Közép-hegy és Somostető déli oldalain. Sajnálatos, hogy degradálódó, gyomosodó az említett gerincek nagy része. Nagy területeken terjed a gyalogakác {Amorpha fruticosa) és a boróka is {Juniperus communis). Melegkedvelő tölgyes - karsztbokorerdő - sztyepprét — sziklagyep xerotherm komplexe {Corno-Quercetum - Ceraso-Quercetum - PulsatilloFestucetum rupicolae caricetosum humilis - Campanulo-Festucetum pallentis stipetosum pidcherrimae) borítja a méltán nevezetes Nagy-oldal déli lejtőjét. Ennél kisebb társulásállományok a Lipinye-, a Kopolya-, a Hangyás-tetőkön és az Ubocsa-oldalban fordulnak elő. A legértékesebb kétségkívül ezek közül a Nagy-oldal élőhelyegyüttese. Az egykori legeltetés, beavatkozás hatása mára jórészt már elmúlt, csupán a nagyvadak hatását lehet érzékelni. A társuláskomplexből a gyepek cönológiai státusa a legbizonytalanabb, a molyhos tölgyes bokorerdő {Ceraso-Quercetum) és a melegkedvelő tölgyes {Corno-Quercetum) tipikusnak mondható. Egy másik tájban, kissé keletebbre Szögliget település határában az egykori legelőterületek, gyümölcsösök adják e társuláscsoport alapját. Sajnos ezek faj készletén meg is látszik e korábbi használati mód, kivételként talán a szőlőket említhetjük, ahol ellenkezőleg, fajfeldúsulással találkozhatunk. A melegkedvelő tölgyesek {Corno-Quercetum) állományai közül kiemelhetjük a Páska-bükk déli oldalait és az Óvár-tető, Záboz-hegy keleti gerincét. Ez utóbbi két terület társulásából meg kell említeni a Laser trilobum előfordulását, mely az Óvár-tető tölgyesében egyes években mintegy 70%-os borítást ér el, de másutt is megtalálható. Ezenkívül kiemelendő még az Anemone sylvestris, Lithospermum arvense, Melittis grandi/lora, Polygala major, Sorbus aria, Sorbus graeca, Sorbus torminalis, Thalictrum minus,