Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Mészáros Ilona: A nevelő-oktató munka a társulati iskolákban a két világháború között

A salgótaijáni Vasfínomító Társulat (1881-ig elődje volt a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak) alkalma­zottai nevelésére és oktatására népiskolát állított fel gyártelepén, mely 1870. októberében nyílt meg, és 25 növendékkel kezdte meg "nemzeti misszióját". 6 Húsz évvel később már olyan szépen hangzó célt is megjelöl­tek az évkönyvek, hogy "a társulat szívén viseli a munkásosztály értelmi színvonalának emelését", ami végső soron igaz is lehetett, amennyiben a vállalt érdekeinek ez megfelelt. A valóság azonban mégsem volt ilyen szép és humánus, amire Jónásch Antal gyári hivatalfőnök és egyben iskolaszéki hivatalfőnök és egyben iskolaszéki elnök szavai egyértelműen bizonyítéknak szolgálnak: "Az iskolai ifjúság nevelésének nemcsak az értelem fejleszté­sére és ismeretek elsajátítására fektessék a súlyt, hanem a vallásosság felébresztése, és a vallási érzület gondos ápolása is képezze az iskolai nevelés egyik fő célját, hogy így nemcsak értelmes, de egyúttal val­lásos, a gondviselés által kijelölt helyzetével megelégedő nemzedé­ket nevelhessünk". 7 A salgótarjáni vasgyári népiskola - ugyanúgy mint a többi tár­sulati iskola - felekezet nélküli, nyilvános joggal - vizsgáztatási és bizonyítvány kiállítási joggal - felruházott magyar tannyelvű iskola volt, melyet a társulási választmány, mint a társulat műszaki vezér­igazgatója által megbízott iskolaszék kezelt, s amely fölött a társulat részéről a főfelügyeleti jogot a műszaki vezérigazgatóság gyakorolta. A részvénytársaság iskolapolitikája szerves része volt egy át­gondolt, megtervezett tőkés osztálypolitikai rendszernek. 3. Az ózdi Vasgyári iskola "Magasban állunk: Ózd vastornyai büszkén nyúlnak a dombtetők fölé, A tornyok tövében félmeztelen gyorsujjú emberek írják hazám, soktornyú Magyarország a réginél szebb történelmedet." (Bennjámin László) 98

Next

/
Thumbnails
Contents