Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Balázs Sándor: Comenius Sárospatakon

A következőkben azokkal a beszédekkel, művekkel foglalkozunk melyek egyaránt kiemelkedőek a sárospataki-, a magyar- és az egyetemes neveléstörténet szempontjából. Iskolai beszédei közül kiemeljük: De kultura ingeniorum címűt. E beköszöntő beszédét 1650. november 24-én az Auditoria Majori-ban tartotta. Elsőként arról szólt, hogy mit ért lelki tehetségek alatt: „ Lelki tehetségek lekünknek az a veleszületett képességei amelyekben ember voltunk gyökeredzik."

3 Nézete szerint a léleknek négy fő tehetsége van: az értelem, az akarat, a végrehajtó képesség és a beszéd. A művelt ember ezeknek a tehetségeknek a kialakításával jön létre. A művelt nép a művelt emberek összességéből áll. Majd részletesen szól a művelt és a műveletlen nép különbözőségéről, ezeket mintegy 18 pontban részletezi. A legfontosabb kritériumot a vallásos képesség jelenti, nélküle a legműveltebb emberek is barbárok. Nézete szerint minden nép műveltté tehető. E gondolatában Comenius a nevelésbe vetett hitét vallja meg, tehát optimista. Mindenkire kiterjedő művelődést szorgalmaz: „Szükséges tehát általában minden tehetséget kiművelni, hogy mindenki aki embernek született tanuljon meg emberként élni."

4 Az egyetemes művelődés nyolc elemét tárta a hallgatói elé. Ezek: >- A családi nevelés >- Kiváló nevelők alkalmazása >• Az iskola amely helyes módszerrel dolgozik és bölcs tanítókkal van ellátva >- Latin és magyar könyvek használata >- Tudós férfiakkal történő szorgalmas társalgás >• Gyakorlati foglalkozás, mellyel a népet, az ifjúságot hasznos munkára kell szoktatni >- A bölcs felelősség, amely a néppel való jó bánásmódot jelenti Az Isten kegyelme. Beszédének befejező gondolataiban rámutat arra, hogy a magyarok még el vannak maradva, de képesek a műveltség magas fokárajutni. E magasfok elérésére bátorítja befejezésként tanítványait. A fejedelemasszony felkérésére készíti el Schola Pansopica c. művét, melyben körvonalazza a pánszofikus iskola célját és felépíté52