Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Nagy Andor: Comenius didaktikája

ezzel pozitív állást foglal a nevelhetőség és a nevelés szükségessége kérdéseiben. Nála a „tabula rasa"-elmélet differenciáltan jelenik meg ugyan, de még a „mocskos tükröt" is alkalmasnak véli a „képmások" tükrözésére. Szerinte kivétel nélkül, minden gyermekben eleve adott az eszesség, az uralkodásra való képesség és a vallásos jámborság kibontakoztatásának lehetősége. A három adottság tehát mindenkiben képességgé fejlődhet. Ismeretes, hogy Comenius világszemléletére a keresztény hit nyomja rá a bélyegét. „Háromféle tehát a mi életünk és a mi életünknek hajléka: az anyaméh, a föld és a menny. Az elsőből a másodikba a születés által lépünk, a másodikból a harmadikba a halál és a feltámadás útján, a harmadikból azonban sohase lépünk ki az örökkévalóságon át. Az elsőben csupán az életet kapjuk, a kezdetleges mozgási és érzékelési képességgel; a másodikban az életet, a mozgást, érzékelést az értelem csíráival; a harmadikban mindezek tökéletes teljességét... Az első élet a másodikra való előkészület, a második a harmadiké, a harmadik pedig önmagában áll vég nélkül." Mert az embert Comenius Isten teremtményének tekintette, kinek földi élete az örök életre történő előkészület. A nevelés szükségességéről egyértelműen vélekedik rendkívül plasztikusan: „Mindenkinek, aki embernek született, szüksége van tehát oktatásra, szüksége pedig azért, hogy ember légyen és ne vadállat, buta szörny vagy tétlen fajankó legyen." Az új szellemű, újjászülető ember harmonizált az őt körülvevő világgal, ahogy erre utal Comenius klasszikussá vált óra-hasonlata: „Maga az ember nem egyéb, mint összhang - teste és lelke szempontjából egyaránt. Mert ahogy maga a hatalmas külvilág makrokozmos - óriási óraszerkezethez hasonlítható, melyet különböző kerekekkel és csengőkkel úgy szerkesztettek egybe, hogy az egészben az egyik rész a másikat indítja, hogy a mozgás folytonossága és összhangja meg ne szakadjon: hasonlóképpen az ember is. Ami ugyanis a csodálatos művészettel felépített testet illeti, itt van elsősorban a mozgás kiindulópontja: a szív ez az élet és a cselekvések forrása, ahonnan a többi tagok a mozgást és a mozgás mértékét merítik. A súly azonban, amely létrehozza ezt a mozgást, az agy: ez az idegek mintegy kötelékek segítségével indítja és féken tartja a többi kerekeket: azaz a tagokat. A cselekvések külső és belső változatossága 42