Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bodnár Gabriella: Főiskolás hallgatók szülőföld-fogalma

A kérdést megközelíthetjük racionálisan és irracionálisán. Racionális megközelítésben: "Az az ország, az a népközösség, amelyhez tartozunk." /MTA Értelmező Szótár/ Irracionális megközelítésben, azok a versek, versrészletek jutnak eszünkbe, amelyek nélkülözik az értelemszerű, szakszerű megfogalmazásokat, csupán érzésekre, hangulatokra utalnak. A haza sok esetben más, mint a szülőföld, nem is más, hanem több. Beletartozik az emberek sokasága, történelme, kultúrája, hagyománya, kapcsolata, az anyanyelv, a nemzeti hovatartozás, politika, gazdaság. A magyarság és a magyar nemzet fogalma összefonódik a mai Magyarországgal, a haza fogalmával. A nemzeti, hazai értékek percepciója az életkor függvényében változik. Az ifjúkorban, a korai felnőttkorban kimutathatók a gazdasági, társadalmi, kulturális különbségekkel szembeni intolerancia növekedése, a fokozottabb etnocentrizmus. A saját ország leírásában olyan pozitív és negatív attitűdök fordulnak elő, amelyek a belső differenciáció és a hierarchizáció növekvő fokát mutatják. Az ifjú- és a korai felnőttkor az, amelyben az integritás és a társadalmi igazságosság értékei dominálnak a hazával kapcsolatban. Az értékrendszerek kialakulását, fejlődését a kulturális különbségek befolyásolják. Az én /ego/ fejlettségi szintje összeköthető az erkölcsi-politikai tudatosság szintjével, és ennek mértéke a szocializációtól függ. A haza megítélésében a nemzeti hovatartozás négy különböző érzelmi állapotot ölthet: feltétlenül pozitívat, feltétlenül negatívat, a közömbösséget és az ellenérzést. A megítélések, vélemények társadalmi rétegenként eltérő módon jelentkeznek, úgy tűnik, egy-egy problémára nem egyforma mértékben fogékonyak az emberek. Ez tehát azt jelentheti, hogy a különböző társadalmi csoportok fokozottabban érzékenyek egy problémára, sőt akár érzéketlenek is. Az eltérő szociokulturális háttér, a család hatására különbözőképpen alakulhat az itt és most érzése, megélése, a hovatartozás erőssége. A felmérésben résztvevők réteghelyzetükre vonatkozó legegyszerűbb csoportosítására vállalkoztam. A minta nagysága miatt csak kétféle differenciálásra került sor, így az értelmiségi és nem értelmiségi szülők gyermekeinek csoportjára. A visszaérkezett dolgozatokból 50-50 értékelhető, elemezhető, 20 elutasító volt. 308