Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bodnár Gabriella: Főiskolás hallgatók szülőföld-fogalma

Fogalmazásaikban minden mondat egy-egy állításként szerepelhet, amelyek érvelések, témák szerint csoportosíthatók. A következő értelmezési kereteket használtam: - a hazához kapcsolódó élményekről irracionálisán, racionálisan, kollektive vagy individuálisan vallanak - témák szerinti felosztás esetében: földrajzi, kapcsolatok kommunikáció, kultúra, történelem, pszichológia, politika, gazdaság, morál, nemzetkarakter. Az értelmezési keretek közül az individuális-racionális megfogalmazások vannak túlsúlyban/Értelmiségi:16, Nem értelmiségi:19/. A megfogalmazásokban főleg a kapcsolatok, a kommunikáció, a kultúra szerepét emelik ki, a hazához való viszony célszerűségét. A haza számukra a közvetlen környezet "a mindennapi életvilág", ami ismerőssége, közelisége miatt bizonyosságérzetet, biztonságot jelent számukra. Az előzőektől feltűnően eltérő értelmezési megközelítés az individuális-irracionális hazafogalomban mutatkozik meg. /É: 8 megfogalmazás, NÉ: 7 megfogalmazás/. Ebben az értelmezésben az ösztönös vonzalomnak, a hovatartozás abszolutizálásának van meghatározó szerepe. Beállítottságukban a hazát elhagyókkal szembeni intolerancia, elutasítás, velük együttműködni nem tudó magatartás van jelen. A kollektivista-irracionalista megközelítésben az együttműködésre való hajlam, csoportosulás, az összetartozási igény jelentkezik. A témák közül, főleg a történelmi, pszichológiai, kulturális motívumok dominánsak. A hovatartozást a kollektivitás iránti igény, az irracionalitást az érzelmi potenciál motivációs értéke adja. Az értelmiségi csoportban, 10, és a nem értelmiségiek körében 14 fogalmazást találtam a fenti jellemzőkkel. A fiatalok többsége a kollektivista-racionális hazafogalomban a politikai, gazdasági élet reformjának szükségességét hangsúlyozták. A helyi problémák miatt szkepticizmus, rezignáltság jellemzi véleményüket. Az értelmiségi és nem értelmiségi réteghelyzetűek jelentős számban összefogásra, cselekvő magatartásra szólították fel környezetüket. /É: 16, NÉ: 10/ A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a 18-22 éves főiskolai hallgatók esetében az önmeghatározás jelentős mértékben differenciált. A haza- szülőföldfogalom egyre összetettebbé válik és megítélésében a jelenlegi társadalmi, politikai rendszer döntő szerepet játszik. Kialakul egy konkrét, jól körülhatárolható kép a szülőföldről, amely leképezi a 309