Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Rozgonyi Tiborné Váradi Éva: A problémamegoldó gondolkodásról

Ennél a transzformációnál két azonos méretű és alakú, tehát egybevágó síkidom pozícióját cserélik fel a tanulók. Ennél a módosításnál a változtatás csak a téri lokalizációban történik, de a téri összkompozícióban nem Ez tehát lényegében egy "elmozdításos transzformáció". Bizton állíthatjuk, hogy a geometriai térszemlélet csak megfelelően sok próbálgatás, gyakorlás eredményeként alakul ki. Ugyanakkor azt is látnunk kell (a fenti feladat kapcsán), hogy kevés tanuló ad minőségileg más megoldást, hisz a probléma magas szintű absztrakciót követel, s a kategóriaváltások nagy száma a flexibilitás transzformációs faktorának felel meg. (Guilford szerint, — aki a kreativitás atyjának tekinthető ~ ez a legmagasabb szinten szerveződő faktor.) Nézzünk néhány lehetséges megoldást: C D D D D C B C B C B B Mint az ábrákból is kitűnik, a konvergens alapfeladat helyes megoldása után kerülhet csak sor a ~ feladat nagyobb részét kitevő — féldivergens megoldásra. A gondolkodás rugalmasságának szerepét a megoldási stratégiák alakulásában csak attól a pillanattól vizsgálhatjuk, amikor megjelennek a megoldási stratégiák. A tanulók az első néhány problémahelyzet megoldása után alakítják ki a tényleges megoldási stratégiákat. Pl. számbaveszik hányféle (különböző) testet lehet "építeni"; hogyan lehet variálni a lapokat, hogy "építhető" maradjon a test. 290