Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Rozgonyi Tiborné Váradi Éva: A problémamegoldó gondolkodásról

törvényszerűségeket fedez fei. Tehát — a meghatározásokból legalábbis ez derül ki -- a megértés inkább "magyarázó" jellegű, az ismert dolgok, fogalmak közötti kapcsolatok feltárására hivatott; mfg a problémamegoldás inkább kutató jellegű; újat, ismeretlent feltáró gondolkodás. Mindezek az elhatárolások azonban csak viszonylagosak. Ez a viszonylagosság abból is látszik, hogy a megértést igénylő feladat is jelenthet -- sőt gyakran jelent is ~ problémát, mfg a problémamegoldás is feltételezi a megértést. Mivel a problémamegoldásról beszélünk, szükséges a probléma fogalmának tisztázása. Mi a probléma? Általában az egyén valamilyen kívánságából származik. Ha azonnal eléri célját, teljesül kívánsága, nincs az egyénnek problémája; ha nem tudja elérni, mert a megfelelő tevékenységi forma nem jut eszébe, vagy ha eszébe jut is, de nem tudja elvégezni a kívánt cselekvést, van problémája. Tehát probléma: a világosan megfogalmazott, de közvetlenül el nem érhető cél -- feltéve, ha ezt el akarja érni az ember. Kürti Jármi la szerint: "Az ember számára problémává válhat mindaz, amiben nem bizonyos, de amiről legalább annyi ismerettel rendelkezik, hogy felkelthesse érdeklődését." (Kürti, 1982. 43.) Hasonló értelemben fogalmaz Lénárd is, hisz azt a helyzetet tekinti problémának, amelyben valamely célt el akar érni, de a cél elérésének útja rejtve van. Vagyis probléma minden olyan kérdés, feladat, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni (Lénárd, im. 36--38.). A problémát el kell határolnunk a feladattól. A feladat olyan helyzetet jelent, amelynek a célja és az ahhoz vezető út is ismert, problémáról akkor beszélünk, ha a célhoz vezető utat nem ismerjük. Ugyanakkor a problémamegoldáshoz bizonyos élettapasztalattal, tudással, gondolkodási szinttel, motivációval, akarattal kell rendelkeznie az embernek. Minden probléma tehát valamilyen kérdést vet fel, valamilyen feladat elé állítja az embert. Ugyanakkor ez a megállapítás nem megfordítható, nem lát mindenki a különböző kérdésekben és feladatokban problémát még oly esetben sem, amikor magától értetődő, hogy a gondolkodás segítségével el lehet jutni a megoldáshoz. Ebből az is kiderül, hogy a probléma nem azonos az ismeretlennel való találkozással. Ki kell, hogy váltsa az érdeklődést. Különösen áll ez a matematikai feladatokra. (Természetesen más tantárgyakra, témákra is.) 285