Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Szilágyi Klára: A tanácsadás mint humán szolgáltatás

az utolsó évtizedek negatív élményei miatt - a tanácsadással kapcsolatos ellenérzések kitapinthatóak. A magyar társadalom fejlődés során volt hagyománya a tanácsadás fogalmának. Elsősorban a jogi tanácsadás az, amelyet a polgárosodó Magyarország már a századforduló óta alkalmaz és hitelesít a hazai viszonyok között. Az emberi életútban mutatkozó nehézségek leküzdésére azonban életképes tanácsadó rendszerek alig alakultak a két világháború között és az elmúlt időszakban. Pontosabban megfogalmazva tanácsadási irányok meghatározott rétegek számára léteztek, azonban ezek egységes rendszerré nem alakultak. Igen jelentős eredmények születtek az iskolai szférában is ebben a században, a tanulók iskolaérettségét, pályaválasztását, tanulási nehézségeit leküzdő problémakörökben, azonban mind az intézményi hálózat, amely a tanácsadási munkát támogatná, mind a szakember képzése megoldatlan maradt 1991-ig. 1991-es tanévben szociálpedagógus képzés indult meg két képzőhelyen. Az Esztergomi Tanítóképzőben és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán Egerben. A szociálpedagógus képzés beindítása lehetőséget ad egy olyan humán szolgáltató szakember képzésére, aki az iskolai élet belső viszonyai között, a tantestülethez tartozva speciális feladatokra felkészített tanárként épülhet be az iskola életébe. A tanácsadás olyan tevékenység, amely szociális kapcsolatrendszereken keresztül valósul meg. A tanácsadás humán szolgáltatás, amelyben az egyén szempontjából fontos ismeretek és információk átadása történik meg. Ha a tanácsadást a fenti meghatározás szerint értelmezzük akkor meg kell fogalmaznunk azt, hogy az ifjúsági tanácsadás, tehát az iskolában folyó humán szolgáltatás és a társadalomban történő felnőtt tanácsadási rendszerek kiépítése nem választható el egymástól. így a szakemberek, akik a tanácsadási rendszereken belül dolgoznak, közel azonos szemlélettel kell, hogy rendelkezzenek. A tanácsok kérésére és a tanácsok mérlegelésére szocializált nemzedékek számára a felnőtt világban is biztosítani kell a tanácskérés különböző lehetőségeit, amelyet hasonló módszerrel és hasonló szinten kell megkapniuk, mint ahogy ezt iskolai körülmények között megszokták. Tehát fontos megfogalmaznunk azt, hogy az ifjúsági és felnőtt tanács egy gyökérből, egy alapkoncepcióból, egy szemléletből építkezik, amely módszereiben, technikájában és a kockázatvállalás mértékében eltérhet egymástól, de célkitűzését tekintve nem. Ezen belül az ifjúsági tanácsadás önállóságát az biztosítja, hogy a társadalmi beilleszkedés és az 274