Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Petrikás Árpád: Megújuló nevelőtestület – önkormányzó iskola

Az önkormányzás gyakorlása programalkotás (a), javaslatok kidolgozása a cselekvéshez {b), a tevékenység megszervezése és irányítása sajátos közvéleményformáló hatásokkal (c), az egyes résztvevők közösségi szerepének gyakorlása (d) és végül a felelős döntés következményeinek, eredményeinek, s kudarcainak felelős vállalása is. A tanulói önkormányzás össziskolai közösségek, formációk, mikroközösségek s részközösségek önirányítását látja el, vagy pontosabban, hivatott gondozni az iskola életének minden fontos területén. így a tanulói önkormányzás tartalma a különböző közösségi tevékenységek szervezése, s öntevékeny törekvések összefogása. Kiterjed ilyen módon az iskolai rend, fegyelem (pl. ügyeletesrendszer) megteremtésére (1); az iskolai élet közösségi akcióinak tervezésére, szervezésére s lebonyolítására (pl. önképzőkör, öntevékeny csoportok, vetélkedők, össziskolai versenyek, szakköri, diákköri munka) (2); a tanulói közvélemény befolyásolásának sajátos eszközeire s módozataira (iskolaújság, iskolarádió, ifjúsági fórumok, visszaestek, a klubélet fejlesztése) (3); a szövetkezeti munka, termelési formák, gazdasági folyamatok iskolai kibontakoztatására (5); s végül a társadalmi kapcsolatok (iskolai, iskolaközi, közművelődési, termelési, sport és más szabadidős formák) sokrétű gondozására, állandó működtetésére és így a társadalmi impulzusok dinamikus alakítására ~ sajátos eljárások, s szervezeti-formai eszközök alkalmazásával (6). Az önkormányzás legfontosabb fogalmi összetevőinek feltárása még alapos kutatásokat igényel. Jelenleg úgy tűnik, hogy az önkormányzás alapfogalma a közösségiprogramkészftés és annak megvalósítása. Aligha szabad alkalmi akciókra szűkíteni az önkormányzást, hiszen a közösségek változó szintű tevékenysége megfelelő programok öntevékeny kialakítását teszi meg az önkormányzás alapjává. Az akciók megrendezése is döntő, mivel a tanulók egyik-másik rétegét mozgásba hozza (például termelési akció, évközi tanulási "kampányok"), s dinamikájával elindítja a tanulóifjúságot saját arculatának kibontakoztatásának az útján. Mégis óvakodnunk kell attól, hogy az önkormányzást, s az önkormányzati szerveket csupán alkalmi, rövid távú akciók lebonyolítására alkalmas formalitásnak tartsuk. Ennél teljesebb feladatai vannak a normálisan fejlődő általános és középfokú intézményekben. így a közösségek belső életvitelét (osztály, klub, napközi) szabályozza a tanulók jogainak érvényesítésével, Kidol18