Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Petrikás Árpád: Megújuló nevelőtestület – önkormányzó iskola

A tanulói önkormányzás szerves fejleménye az iskola közösségi gyakorlatának. Mechanikus "bevezetése" vagy mesterséges és formális működtetése csak árthat. Leegyszerűsítést jelent az önkormányzás értelmezésében az apparátusok, szervezési formák, bizottságok és szervek valamilyen elképzelt rendjének megszerkesztése. Felfogásunk szerint ugyanis csak a tartalmi tevékenység szükségleteiből táplálkozó önkormányzati szerv életképes. A tanulói önkormányzat megteremtése, éppen ennek alapján, igen változatos formákat hozhat létre. A döntő fordulatot az iskola tanulóinak közösségi gyakorlatában bekövetkező minőségi változás eredményezheti, melynek hatására a közvetlen és közvetett részvétel eszközeivel valamennyi tanuló bekapcsolódik saját dolgainak s gondjainak megoldásába. Szükséges lehet például az iskolán belüli információk rendszeres összefoglalása és a tanulók közreműködése azok terjesztésében. A leghasznosabb az iskolarádió, az iskolaújság vagy más hírközlő eszközök gondozását az önkormányzati csoportokra (brigád, tanács vagy bizottság el nevezéssel) I bízni, s igényelni az önkormányzás gyakorlásához szükséges magatartás egyéni és közösségi vonásainak gyarapítását. Az egész iskolát érintő versenymozgalom elterjesztése és ösztönzése szinte elképzelhetetlen az osztályok részvétele, s az egész iskolát áttekinteni képes önkormányzati szerv nélkül. A tanulmányi ügyek, a sport, kulturális (közművelődési), termelési (iskolaszövetekezeti), önképzőköri, egészségvédelmi tevékenység önkormányzati szervei hasonló szerepet töltenek be egy ilyen rendszerben. Az önkormányzás tartalma elválaszthatatlan az iskola nevelési, átfogó pedagógiai koncepciójától. Megfordítva még igazabb: ott bontakozik ki valóságos iskolai, ezen belül nevelői és tanulói önkormányzás, ahol az iskola pedagógiai törekvései s alapvető pedagógiai gondolkodásmódja a közösségek fejlesztésének logikájából indul ki. Ezért mechanikusnak tűnik az önkormányzás fogalmát kizárólagosan a vezetői tevékenység újszerű munkamegosztásában látni, mivel a vezető státuszának s funkcióinak bármilyen látványos átalakítása sem vezet el az önigazgatásönkormányzás lényegéig. Másfelől formalizmust eredményez az is, ha az önkormányzást ellátó szervek csupán a képviselet szerepét vállalják magukra (a pedagógusok vagy a tanulók valós vagy vélt sérelmeinek szószólói!), mivel az önkormányzás a teljes vagy kiteljesedő iskolai demokratizmus kifejezője, s ez nem csupán képviseletet jelent. 17