Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

átfogó közoktatási reformtervezetek (1830 Opinio, Mednyánszky-, Bezerédy-féie tervezet) állami pénzből felállítandó, jól szervezett tanítóképzők létrehozását szorgalmazzák. Az országgyűlési javaslatok hatására 1840-ben született az a királyi rendelet, amely a népoktatási reform első lépéseként öt katolikus tanítóképző felállítását rendeli el (Pest, Szeged, Miskolc, Érsekújvár, Nagykanizsa). Az új intézmények és a kétéves egri képző mintáját követték, mindenütt a helybéli normaiskola tanítóképző tagozata helyére léptek. A tanítóképzők reformját követte az 1845. évi első önálló magyar nyelvű népiskolai rendelkezés, a királyi rendeletként megjelenő "Magyarország elemi tanodáinak szabályzata". Jelentőségét az adja, hogy a két tagozatos, négyosztályos alsó és felső elemi népiskolatípus megteremtésével a polgárosodó magyar társadalom magasabb igényeit igyekszik a kor színvonalán kielégíteni. Nagy jelentőségű a rendelkezés azon pontja, amely előírja 6—12 év között minden gyermek számára az alsó elemi iskola elvégzését. Rendelkezik arról is, hogy tanítónak csak az nevezhető ki, aki tanítóképzőt végzett (4). Az 1848. évi forradalom és az azt követő szabadságharc bukása után az osztrák közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe került a teljes magyar oktatásügy, így a tanítóképzés is. A minisztérium 1855-ben kiadott rendelete az 1845. évi szabályzat bizonyos elemeit erősíti meg, majd 1856-ban Thun Leo miniszter német nyelvű rendeletében, a "Bestimmungen für die katolischen Prararandenkurse (LehrerBildungsastalten) in Ungarn" szabályozza a tanítóképzés ügyét. A rendelet megszűntette, illetve átalakította az 1842-ben felállított öt állami katolikustanítóképzőt, helyettük Besztercebányán, Esztergomban, Győrben, Lakocsán, Kassán, Nagyszombatban, Pécsett, Pesten, Sopronban férfiképzőt, Pesten pedig tanítóképzőt alapít. Mellettük továbbra is működnek római katolikus tanítóképzők Szegeden, Egerben, Csíksomlyón, Szepesváralján, görögkatolikus intézmények Nagyváradon és Ungváron. Megmaradt a reformátusok 3, az evangélikusok 8, a görögkeletiek 3, valamint az izraeliták 1858-ban Pesten megújított tanítóképzője is. (5) A rendelet az új kétéves katolikus képzőket főelemi iskolával kapcsolta össze. Tanulmányaik befejezése után a növendékek képesítő vizsgát tettek, amelynek során háromfajta képesítést szerezhettek: főelemi iskolai tanítói - a városi elemi népiskola négy osztályában való tanításra 125