Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

jogosított, elemi iskolai tanítói — az első három osztályban taníthatott, altanítói — csak az első két osztályban taníthatott. A tanítóhiányra való tekintettel lehetőség nyílott a képesítés magánúton történő megszervezésére is azok számára, akik a rendelet kiadása előtt legalább három évig sikeres tanítói tevékenységet folytattak. A tanítóképzők tannyelvei közül ~ a korszak jellegének megfelelően - a német került előtérbe. A színmagyar területeken egyenrangú a német és magyar, a nemzetiségi területeken pedig a német mellett az adott nemzetiség nyelve kapott helyet. (6) A protestánsokat -- a korábbi gyakorlatokhoz hasonlóan - az 1855. évi rendelet sem érintette kötelező jelleggel. A szabadságharcot követően elsőként a tiszamenti református egyházkerület adott ki tantervet népiskolái számára, majd 1857-ben Sárospatakon önálló három éves tanítóképzőt is alapítanak. Az evangélikusoknak két képzője működik önállóan (Sopron, Felsőlövő). A többi vallásfelekezet, az izraeliták, a görögkatolikusok és a görögkeletiek tanítóképző intézetei a katolikus intézetekhez hasonló módon szerveződtek át. Az 1856. évi rendelet hatására meginduló fejlődés eredményeként az 1860-as évekre általánossá vált Magyarországon a felekezeti jellegű, általános kétéves, gyakran állami alapítású, önálló tanítóképző intézettípus, amely a tanítói hivatás elsajátításához egyaránt fontosnak tartotta a korszerű szakmai elméleti (lélektan, logika, nevelés- és módszertan, szervezettan stb.), valamint a gyakorlati (iskolalátogatás, rendszeres tanítási gyakorlat) felkészültség, illetve a tanítói mesterséggel összefüggő feladatok (kántor, jegyző) ellátásához szükséges ismeretek nyújtását. II. A törvényi úton szabályozott középfokú tanítóképzés időszaka (1868— 1948) A Habsburg-ház és a magyar uralkodó osztály történelmi kompromisszumát jelentő 1867. évi kiegyezést követően 1868-ban született meg az Eötvös József miniszter nevéhez fűződő első magyar népoktatási törvény. A törvény több nyugat-európai országot megelőzve átfogóan rendezte a népoktatás ügyét, megfogalmazva a 6-12 éves korig tartó általános tankötelezettséget, megteremtette a polgári igényeknek megfelelő új, egységes iskolatípust a hatéves mindennapos elemi népiskolát. Európai színvonalon rendelkezett az iskolaállítás jogára és kötelezettsé126