Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

korábban más foglalkozást űzők (pl. hivatalnokok, katonák, mesteremberek) tanítóvá válásának. A tanítók előképzettségéről, korábbi életpályájuk állomásaiból nem vonható le semmiféle minőségi értékelés. Ebben az időben ugyanis az elméleti pedagógiai vagy didaktikai módszertani előképzettséget az oktatás egyetlen szintjén, így a tanítóknál sem követelték meg. A korszak népiskoláinak tananyagát, az oktatás módját minden törvénynél erősebb hagyomány határozta meg. Az évszázadok alatt kialakult gyakorlati oktatási elveket kellett ismernie, alkalmaznia a népiskolai tanítónak. Ezt ellenőrizte felettese, a helyi lelkipásztor, vagy az egyházi központból érkező vizitátor.(l) Az ezt követő több mint 200 éves múltra visszatekintő magyar intézményes tanítóképzésben két fő szakasz különíthető el: a királyi rendeletekkel szabályozott tanítóképzés korszaka, amelynek kezdete 1775, az első Pozsonyban megnyitott normaiskola létrejöttének éve. Ezt követte a törvényekkel szabályozott tanítóképzés időszaka, amely 1868-cal, az első magyar népoktatási törvény megszületésével vette kezdetét. Jelentős — bár eléggé ellentmondásos - fejezete a tanítóképzés fejlődésének az 1959-ben létrehozott felsőfokú, majd az 1970-es évek közepén kialakuló főiskolai tanítóképzés. I. A királyi rendeletekkel szabályozott tanítóképzés fejlődése (1775-1867) 1. A normaiskoiai tanítóképzés A Habsburg-birodalom átfogó népoktatási reformjának eredményeként az 1770-es évektől kezdődően a Ratio Educationis és a budai Proiectum nyomán, a birodalom részét alkotó királyi Magyarország tankerületi székhelyein osztrák minta alapján egy új népoktatási intézményegyüttest, ún. normaiskolákat hoznak létre, ami több - különböző célú - iskolafajta összefoglaló elnevezésére szolgált. Az intézmény törzsét a városi normanépiskola alkotta, vele kapcsolatosan működött a tanítóképző tagozat. A tanítóképzés fogalma ebben az időben azt jelentette, hogy a képzés kizárólagos tartalma a normarendszer elsajátítása volt, az egyes általános elvek, valamint az egyes népiskolai tantárgyak oktatási módjának megismerése útján. 122