Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Németh András: A magyar tanítóképzés törétnetének vázlata

A módszer megtanulása ~ attól függően, hogy hol tanít a leendő tanító — lehetett hosszabb, vagy rövidebb ideig tartó: a falusi, mezővárosi népiskolában kevesebb volt a tantárgy, hamarább elsajátítható az új módszer, a városi iskolában és a normaiskolában tanítani szándékozók kilépése hosszabb, bonyolultabb feladat volt. Az 1777. évi Ratio Educationist követően, a már korábban (1775ben) alapított pozsonyi normaiskola mellé sorra nyíltak meg az újabb intézmények (1777: Buda, Nagyvárad, 1778: Kassa, Pécs, Besztercebánya, Győr, 1779: Nagykároly). Ezek nem a mai értelemben vett tanítóképzők voltak — nem kezdő fiatalemberek tanítói tevékenységre való kiképzését szolgálták — hanem képzési központok szerepét töltötték be. Aránylag kevesekre terjedt ki a közvetlen képzés, azokra akiknek azt a szerepet szánták, hogy a normaiskolában szerzett képzettségüket majd továbbadják a már tevékenykedő tanítótársaiknak. (2) Az 1806. évi Ratio Educationis Publicae összefoglalta és továbbfejlesztette az 1777. évi rendelkezés tanítóképzésre vonatkozó intézkedéseit, magába ötvözve az azt követő évtizedekben kiadott hivatalos rendelkezéseket (1778. Proiectum, 1789. Útmutató, az 1790-es évek rendeletei). Ezt követően az 1830-as évekig a népiskolai tanítók képzésével kapcsolatban újabb lényeges állami rendelkezés nem jelent meg. A normaiskolák egyre szélesebb körű elterjedése folytán — a városok és nagyobb mezővárosok népiskolai tanítói mellett - egyre emelkedett azoknak a falusi tanítóknak a száma, akik ezekben az intézményekben szerezték meg képesítésüket. 2. Az első önálló katolikus tanítóképzők megjelenése és fejlődése (18191844) A normaiskolák tanítóképző tagozatán a jelentős mennyiségi növekedés ellenére egy-egy tankerület tanítóinak csupán egy kisebb hányada kapott kiképzést. A katolikus és protestáns iskolaügy számára egyre sürgetőbb feladatot jelentett az 1820-as évekre megnövekedő népiskolai hálózat jól felkészült tanítókkal való ellátása. Ez az igény először az Észak-Magyarországon lévő szepesi katolikus egyházmegye püspökét, Pyrker Lászlót késztette arra, hogy egyházmegyéje számára önálló tanítóképzőt alapítson. Az új intézmény a püspöki székhelyen Szepeskápta123